Löydetty 14647 Tulokset: Kő

• Tudtotokra adom, testvérek, hogy már többször szándékoztam hozzátok menni, de mindig akadályba ütközött. Szerettem volna közöttetek is elérni némi eredményt, mint a többi pogány nép között. (Rómaiaknak írt levél 1, 13)

• Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta mûveibõl következtethetünk. Nincs hát mentségük, (Rómaiaknak írt levél 1, 20)

• mert fölismerték az Istent, mégsem dicsõítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. (Rómaiaknak írt levél 1, 21)

• Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel, gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal. (Rómaiaknak írt levél 1, 29)

• Megszólók, rágalmazók, istengyûlölõk, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedõk, agyafúrtak, szüleik iránt engedetlenek, (Rómaiaknak írt levél 1, 30)

• értetlenek, hitszegõk, lelketlenek, könyörtelenek. (Rómaiaknak írt levél 1, 31)

• Nincs hát számodra mentség, bárki vagy is, te ember, aki ítélkezel. Mert amikor mást elítélsz, magadat marasztalod el, hiszen ugyanazt mûveled te is, ítélkezõ. (Rómaiaknak írt levél 2, 1)

• Azt hiszed talán, te ember, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól, ha elítéled azokat, akik ilyeneket tesznek, amikor magad is ugyanazt mûveled? (Rómaiaknak írt levél 2, 3)

• Konokságodban és szíved megrögzöttségében csak büntetést halmozol magadra, a haragnak és az Isten igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára. (Rómaiaknak írt levél 2, 5)

• Az, aki úgy vétkezett, hogy a törvény nem kötelezte, a törvény nélkül vész el, aki pedig a törvénynek alávetve vétkezett, a törvény alapján nyeri el ítéletét, (Rómaiaknak írt levél 2, 12)

• Amikor a pogány törvény híján a természet szavára jár el a törvény szerint, törvény híján saját magának a törvénye. (Rómaiaknak írt levél 2, 14)

• Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Errõl lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon, (Rómaiaknak írt levél 2, 15)