Löydetty 982 Tulokset: Kém
Õ épít majd nekem házat, s én örökre megszilárdítom trónját. (Krónikák I. könyve 17, 12)
De az ammoniták fõemberei így beszéltek Hanunhoz: "Véleményed szerint Dávid atyádat akarja megtisztelni, azért küld hozzád vigasztalókat? Nem inkább azért jöttek a szolgái, hogy az országot szemügyre vegyék, elpusztítsák és kikémleljék?" (Krónikák I. könyve 19, 3)
Dávid így szólt Ornanhoz: "Engedd át nekem a szérûd telkét, hogy oltárt emeljek rajta az Úrnak. Teljes értékben kifizetem, hogy elforduljon a néprõl a csapás." (Krónikák I. könyve 21, 22)
Dávid így válaszolt Ornannak: "Nem úgy, hanem megveszem teljes árban. Nem akarok olyat adni az Úrnak, ami a tied, s olyan áldozatot bemutatni, ami nekem semmibe se kerül." (Krónikák I. könyve 21, 24)
Dávid ezt mondta Salamonnak, "Fiam, nekem magamnak volt szándékomban, hogy házat építsek az Úr, az én Istenem nevének, (Krónikák I. könyve 22, 7)
Összes fiaim közül - az Úr ugyanis sok fiút adott nekem - a fiamat, Salamont választotta ki az Úr, hogy az Úr királyságának trónján üljön Izrael fölött. (Krónikák I. könyve 28, 5)
Azt mondta nekem: Fiadnak, Salamonnak kell a házamat és udvarait fölépítenie. Kiválasztottam, hogy fiam legyen, én meg atyja leszek. (Krónikák I. könyve 28, 6)
adj hát nekem bölcsességet és értelmet, hogy jól teljesíthessem kötelességemet e nép élén. Hiszen ki is tudná kormányozni ezt a te nagy népedet?" (Krónikák II. könyve 1, 10)
Azért küldj nekem olyan embert, aki járatos az arany-, ezüst-, réz- és vasmûves munkákban, a bíbor, a karmazsin és a kék színû fonalak szövésében, és aki metszeteket is tud vésni azokkal a mesteremberekkel, akik nálam, Júdában és Jeruzsálemben vannak, s akiket még atyám, Dávid szerzõdtetett. (Krónikák II. könyve 2, 6)
Azonkívül küldjél nekem cédrus-, ciprus- és fenyõfát a Libanonról. Tudom ugyanis, hogy szolgáid ügyesen vágják a Libanon fáit. Aztán ott lesznek az én szolgáim is a te szolgáid mellett, (Krónikák II. könyve 2, 7)
hogy sok fát szállítsanak nekem, mert a templom, amelyet építeni akarok, nagy és pompás lesz. (Krónikák II. könyve 2, 8)
Nem akartam hinni a híreknek, míg el nem jöttem, és saját szememmel meg nem gyõzõdtem róla, hogy - lám - még a felét se jelentették nekem nagy bölcsességedrõl. Felülmúltad a hírt, amelyet hallottam. (Krónikák II. könyve 9, 6)
