Löydetty 1609 Tulokset: Jer
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. (Máté evangéliuma 2, 3)
Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: (Máté evangéliuma 2, 17)
és így szólt hozzá: "Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek!" (Máté evangéliuma 2, 20)
Erre fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Izrael földjére ment. (Máté evangéliuma 2, 21)
Kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júda és a Jordán egész vidéke. (Máté evangéliuma 3, 5)
Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálembõl, Júdeából és a Jordánon túlról. (Máté evangéliuma 4, 25)
sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. (Máté evangéliuma 5, 35)
Ekkor farizeusok és írástudók keresték fel Jézust Jeruzsálembõl, és megkérdezték: (Máté evangéliuma 15, 1)
Így válaszoltak: "Van, aki Keresztelõ Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának." (Máté evangéliuma 16, 14)
Ettõl kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektõl, a fõpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. (Máté evangéliuma 16, 21)
Amikor Jézus Jeruzsálembe készült fölmenni, maga mellé vette a tizenkettõt, (Máté evangéliuma 20, 17)
s ezt mondta nekik az úton: "Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott a fõpapok és írástudók kezére adják az Emberfiát. Azok halálra ítélik, (Máté evangéliuma 20, 18)
