Löydetty 1609 Tulokset: Jer
Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Amint rázúdult haragom és indulatom Jeruzsálem lakóira, úgy zúdul majd haragom rátok is, ha Egyiptomba mentek; átok, borzalom, megvetés és gúny tárgya lesztek, és ezt a helyet sem látjátok többé." (Jeremiás könyve 42, 18)
"Júda maradéka - válaszolt Jeremiás -, ez az Úr szava hozzátok: Ne menjetek Egyiptomba! Értsétek meg jól: ünnepélyesen figyelmeztettelek ma benneteket. (Jeremiás könyve 42, 19)
Amikor Jeremiás befejezte ezt a beszédet, és elmondta az egész nép elõtt az Úr, az õ Istene szavait, amelynek elmondását az Úr rábízta, azaz a föntebb idézett szavakat, (Jeremiás könyve 43, 1)
akkor Hosája fia, Azarja és Kárea fia, Jochanan meg a többi kevély és lázongó férfi így szólt Jeremiáshoz: "Hazugságot beszélt! Nem bízott meg az Úr, a mi Istenünk azzal, hogy így beszélj: Ne menjetek Egyiptomba, és ne telepedjetek ott le. (Jeremiás könyve 43, 2)
tehát a férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, a királyi családból való nõket meg mindazokat, akiket annak idején Nebuzaradán, a testõrök parancsnoka Sáfán fiának, Achikámnak fiára, Gedaljára bízott; aztán magukkal vitték Jeremiás prófétát és Bárukot, Nerija fiát is. (Jeremiás könyve 43, 6)
Tachpancheszben az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz: (Jeremiás könyve 43, 8)
Ezt a szózatot kapta Jeremiás azokra a júdaiakra vonatkozóan, akik Egyiptom földjén telepedtek le: Migdolban, Tachpancheszban, Nofban és Patrosz földjén. (Jeremiás könyve 44, 1)
Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Láttátok azt a veszedelmet, amelyet Jeruzsálemre és Júda városaira hoztam: ma mind romokban hevernek és lakatlanok. (Jeremiás könyve 44, 2)
Így aztán fölgerjedt ellenük indulatom; haragom meg úgy fellobbant Júda városai és Jeruzsálem utcái ellen, hogy romhalmazzá és pusztasággá lettek, mind a mai napig. (Jeremiás könyve 44, 6)
Hát elfelejtettétek atyáitok gonoszságait, Júda királyainak és feleségeiknek gonoszságait; a ti és feleségeitek gonoszságait, amelyet Júda földjén és Jeruzsálem utcáin elkövettetek? (Jeremiás könyve 44, 9)
Elveszítem Júda maradékát, amely azzal a szándékkal jött Egyiptom földjére, hogy itt lakjék. Mindnyájan elvesznek Egyiptom földjén; elhullanak a kard élén és elvesznek az éhségtõl, a legkisebbtõl a legnagyobbig kard és éhínség által halnak majd meg. És így átok, borzalom, megvetés és gúny tárgya lesznek. (Jeremiás könyve 44, 12)
Olyan keményen megbüntetem azokat, akik Egyiptom földjén telepedtek le, mint ahogy Jeruzsálemet megbüntettem: karddal, éhínséggel, döghalállal. (Jeremiás könyve 44, 13)
