Löydetty 824 Tulokset: Jai
Nabal azonban így válaszolt Dávid szolgáinak: "Kicsoda Dávid és kicsoda Izáj fia? Napjainkban épp elég szolga van, aki elszökik urától. (Sámuel I. könyve 25, 10)
Aztán fogták csontjaikat és eltemették a tamariszkusz alá Jábesben, és hét napon át böjtöltek. (Sámuel I. könyve 31, 13)
Izrael, dicsõséged ott hever holtan a dombjaidon. Hogy estek el a hõsök? (Sámuel II. könyve 1, 19)
Michalnak, Saul lányának egész halála napjáig nem lett gyermeke. (Sámuel II. könyve 6, 23)
Veled voltam minden vállalkozásodban, és minden ellenségedet megsemmisítettem elõtted. Nagy nevet szerzek neked, olyat, mint a föld nagyjaié. (Sámuel II. könyve 7, 9)
Ha aztán napjaid betelnek és megtérsz atyáidhoz, megtartom utánad magvadból származó utódodat és megszilárdítom királyságát. (Sámuel II. könyve 7, 12)
A hírhozó ezt válaszolta Dávidnak: "Azok az emberek erõs támadást indítottak, így amikor kitörtek ellenünk a nyílt mezõre, kénytelenek voltunk õket visszaszorítani egészen a város kapujáig. (Sámuel II. könyve 11, 23)
Egész Izraelben nem volt még egy ember olyan, mint Absalom, akit a szépsége miatt úgy dicsértek volna. A talpától egész a feje búbjáig nem találtak benne semmi hibát. (Sámuel II. könyve 14, 25)
Amikor Dávid Jeruzsálemben a királyi palotába ért, Dávid fogta tíz ágyasát, akiket a palota õrizetére ott hagyott, és egy külön házba vitette õket. Gondoskodott róluk, de többé nem közeledett hozzájuk. Így éltek haláluk napjáig bezárva, egész életükön át özvegyen. (Sámuel II. könyve 20, 3)
de rajtuk kívül még a jairita Ira is Dávid papja volt. (Sámuel II. könyve 20, 26)
fogta és kiszolgáltatta a gibeonitáknak, akik aztán karóba húzták õket az Úr elõtt a hegyen. Így haltak meg mind a heten. Az aratás elsõ napjaiban, az árpa aratásának megkezdésekor ölték meg õket. (Sámuel II. könyve 21, 9)
Dávid elment és számon kérte a gileádi Jábes lakóin Saulnak a csontjait, és fiának, Jonatánnak a csontjait, akik titokban elvitték Bet-San síkságáról, ahol a filiszteusok kiakasztották õket, amikor a filiszteusok Gilboánál legyõzték Sault. (Sámuel II. könyve 21, 12)
