Löydetty 633 Tulokset: Júda
Ekkor Jehosafát az Úr házában az új udvar elõtt odaállt Júda és Jeruzsálem gyülekezete elé. (Krónikák II. könyve 20, 5)
Ezalatt egész Júda ott állt az Úr elõtt gyermekeikkel és feleségeikkel együtt. (Krónikák II. könyve 20, 13)
Így kezdett beszélni: "Ide figyeljetek egész Júda, Jeruzsálem lakói és te is Jehosafát király! Ezt üzeni nektek az Úr: Ne féljetek, és ne is rettegjetek ettõl a nagy sokaságtól, mert nem nektek kell ellenük harcolnotok, hanem az Istennek. (Krónikák II. könyve 20, 15)
Ekkor Jehosafát a földig hajolt, egész Júda és Jeruzsálem lakói leborultak az Úr elõtt, hogy hódoljanak elõtte. (Krónikák II. könyve 20, 18)
Kora reggel föl is keltek, és kivonultak Tekoa pusztájába. Elindulás elõtt Jehosafát eléjük állt, és így szólt: "Hallgassatok rám, Júda és Jeruzsálem lakói! Bízzatok az Úrban, a ti Istenetekben, és akkor életben maradtok. Higgyetek prófétáinak és boldogultok." (Krónikák II. könyve 20, 20)
Mihelyt felhangzott a dicsõítõ és magasztaló ének, az Úr a lesben álló csapatokat azok ellen fordította, akik Júda ellen vonultak: Ammonnak, Moábnak és Szeirnek fiai ellen. Így ezek vereséget szenvedtek. (Krónikák II. könyve 20, 22)
Amikor Júda a pusztai kilátóhelyhez ért, és a sokaság felé tekintett: Lám, azok holtan hevertek a földön. Senki sem menekült meg. (Krónikák II. könyve 20, 24)
Ezután Júda és Jeruzsálem férfiai Jehosafáttal az élükön mind megfordultak, hogy örömujjongás közt visszatérjenek Jeruzsálembe. Az Úr ugyanis megszerezte az ellenségeik fölötti diadal örömét. (Krónikák II. könyve 20, 27)
Jehosafát, Júda királya, harmincöt esztendõs volt, amikor trónra lépett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki Silchi leánya volt, Azuba volt a neve. (Krónikák II. könyve 20, 31)
A testvérei, vagyis Jehosafát fiai Azarja, Jechiel, Zekarjahu, Azarjahu, Michael és Sefatjahu voltak. Mindezek Jehosafátnak, Júda királyának voltak a fiai. (Krónikák II. könyve 21, 2)
Az õ napjaiban Edom fellázadt Júda uralma ellen, és királyt tettek maguk fölé. (Krónikák II. könyve 21, 8)
sõt magaslatokat emelt Júda városaiban. Így kicsapongásba vitte Jeruzsálem lakóit és elpártolásba Júdát. (Krónikák II. könyve 21, 11)
