Löydetty 970 Tulokset: Júda királya
és kérdezõsködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat." (Máté evangéliuma 2, 2)
"Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: (Máté evangéliuma 2, 5)
Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belõled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz." (Máté evangéliuma 2, 6)
Kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júda és a Jordán egész vidéke. (Máté evangéliuma 3, 5)
Amikor Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát és Júda határába ment, a Jordánon túlra. (Máté evangéliuma 19, 1)
Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tõle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - felelte Jézus. (Máté evangéliuma 27, 11)
Tövisbõl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elõtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" (Máté evangéliuma 27, 29)
Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya." (Máté evangéliuma 27, 37)
"Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztrõl, s akkor hiszünk neki. (Máté evangéliuma 27, 42)
Pilátus megkérdezte: "Te vagy-e a zsidók királya?" "Magad mondod" - válaszolta. (Márk evangéliuma 15, 2)
és így köszöntötték: "Üdvözlégy, zsidók királya!" (Márk evangéliuma 15, 18)
Az elítélésének okát jelzõ táblára ezt írták: A zsidók királya. (Márk evangéliuma 15, 26)