Löydetty 1979 Tulokset: Izrael Területi Bővítése
A jeruzsálemi Acház 12. évében Ela fia, Hósea lett Szamariában Izrael királya, kilenc esztendõre. (Királyok II. könyve 17, 1)
Ez azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek az Úr, az õ Istenük ellen, aki kivezette õket Egyiptom földjérõl, a fáraónak, Egyiptom királyának a hatalmából, és idegen isteneket imádtak. (Királyok II. könyve 17, 7)
Azoknak a népeknek a szokásaihoz igazodtak, amelyeket az Úr elûzött Izrael fiai elõl. (Királyok II. könyve 17, 8)
Izrael fiai és a királyok, akiket maguknak választottak, gonosz dolgokat eszeltek ki az Úr, az õ Istenük ellen, s az õrtoronyból a megerõsített városokig mindenütt magaslati helyeket építettek, (Királyok II. könyve 17, 9)
Ezért az Úr nagy haragra gerjedt Izrael ellen, s eltaszította színe elõl; csak Júda törzse maradt meg egyedül. (Királyok II. könyve 17, 18)
De Júda sem tartotta meg az Úrnak, az õ Istenének parancsait, hanem az Izrael bevezette szokásokhoz igazodtak. (Királyok II. könyve 17, 19)
Ezért az Úr Izrael egész népét elvetette, megalázta, és fosztogatóik kezére adta õket, míg végül el nem taszította õket színe elõl. (Királyok II. könyve 17, 20)
Akkor Izrael elszakadt Dávidtól, és Nebat fiát, Jerobeámot tette meg királynak. Jerobeám aztán eltérítette Izraelt az Úrtól és súlyos bûnbe vitte. (Királyok II. könyve 17, 21)
Izrael fiai a Jerobeám elkövette bûnben éltek, nem hagytak fel vele, (Királyok II. könyve 17, 22)
Mind a mai napig korábbi szokásaik szerint élnek. Nem félik az Urat, nem igazodnak törvényeihez és parancsaihoz, ahhoz a törvényhez és parancshoz, amelyet Jákob fiainak adott, akinek az Izrael nevet adta. (Királyok II. könyve 17, 34)
Izrael királyának, Ela fiának Hóseának 3. esztendejében történt, hogy Acház fia, Hiszkija lett Júda királya. (Királyok II. könyve 18, 1)
Õ volt az, aki a magaslati helyeket lerombolta, a kõoszlopokat összetörte, a szent fákat kidöntötte, és a Mózes által készített rézkígyót darabokra törte. Mert Izrael fiai egészen addig tömjéneztek elõtte; Nechustánnak nevezték. (Királyok II. könyve 18, 4)
