Löydetty 1979 Tulokset: Izrael Területi Bővítése
"Az Istenek Istene, az Úr, az Istenek Istene, az Úr tudja, de tudja meg Izrael is: Ha lázadás részünkrõl vagy hûtlenség az Úr ellen, akkor ma ne mentsen meg minket; (Józsue könyve 22, 22)
Valóban, gondunkban s a következõ okból tettük: Egy nap megkérdezhetik fiaitok a miénket: Mi közötök az Úrhoz, Izrael Istenéhez? (Józsue könyve 22, 24)
Amikor Pinchász pap, a közösség elöljárói és Izrael nemzetségeinek fejei, akik elkísérték, hallották Ruben fiainak, Gád fiainak és Manassze fiainak e szavait, helyeselték azokat. (Józsue könyve 22, 30)
S Pinchász pap, Eleázár fia így szólt Ruben fiaihoz, Gád fiaihoz és Manassze fiaihoz: "Most már tudjuk, hogy közöttünk az Úr, s nem követtetek el hûtlenséget ellene, így Izrael fiait megkíméltétek az Úr haragjától." (Józsue könyve 22, 31)
Pinchász pap, Eleázár fia, és az elöljárók elváltak Ruben és Gád fiaitól, visszatértek Gileád földjérõl Kánaán földjére Izrael fiaihoz és választ vittek nekik. (Józsue könyve 22, 32)
A válasz tetszett Izrael fiainak, dicsõítették Istent, s nem beszéltek többé arról, hogy hadba vonulnak ellenük és fölégetik azt a földet, amelyet Ruben fiai és Gád fiai laktak. (Józsue könyve 22, 33)
Józsue egybegyûjtötte Izrael minden törzsét Szichemben. Aztán hívatta Izrael véneit, vezéreit, bíráit, tisztségviselõit. Azok felsorakoztak az Úr színe elõtt. (Józsue könyve 24, 1)
S Józsue szólt az egész néphez. "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A folyón túl éltek egykor õsatyáitok, Terach, Ábrahám és Nachor atyja, s más isteneknek szolgáltak. (Józsue könyve 24, 2)
Akkor elindult Balak, Cippor fia, Moáb királya, hogy harcba szálljon Izrael ellen. Elhívatta Bileámot, Beor fiát, hogy átkot mondjon rátok. (Józsue könyve 24, 9)
"Akkor távolítsátok el a köztetek élõ idegenek isteneit, és ragaszkodjék szívetek az Úrhoz, Izrael Istenéhez!" (Józsue könyve 24, 23)
Izrael szolgálta az Urat, amíg csak élt Józsue, s éltek azok a vének, akik túlélték Józsuét és tudtak mindarról, amit az Úr Izraelért tett. (Józsue könyve 24, 31)
József csontjait, amelyeket Izrael fiai magukkal hoztak Egyiptomból, Szichemben temették el, azon a telken, amelyet Jákob Szichem apjának, Hámornak a fiaitól vett 100 ezüstön, s amely József fiainak örökrésze lett. (Józsue könyve 24, 32)
