Löydetty 2149 Tulokset: Isten Trónja
Jónak látom, hogy hirdessem a jeleket és a csodákat, amelyeket a fölséges Isten végbevitt rajtam. (Dániel könyve 3, 99)
Végül elém járult Dániel, akit istenem neve után Béltsacárnak is hívnak, s akiben Isten szent lelke lakik. Elmondtam neki az álmomat: (Dániel könyve 4, 5)
Béltsacár, te jósok feje! Tudom, hogy Isten szent lelke lakik benned, s nem okoz neked fejtörést egyetlen titok sem. Ezt az álmot láttam, fejtsd meg nekem. (Dániel könyve 4, 6)
Ez az az álom, amelyet én, Nebukadnezár király, láttam. Nos, Béltsacár, fejtsd meg a jelentését, mert királyságom összes bölcsei sem tudták nekem megfejteni. Csak te vagy rá képes, mert benned a szent Isten lelke van. (Dániel könyve 4, 15)
Erre elõhozták az arany- és ezüstedényeket, amelyeket a jeruzsálemi templomból, az Isten házából hurcoltak el. Belõlük ittak a király és fõemberei, feleségei és mellékfeleségei. (Dániel könyve 5, 3)
Van országodban egy férfiú, akiben a szent Isten lelke lakik. Már atyád napjaiban tudták, hogy kiváló szellem, értelem és isteni bölcsesség van benne. Azért atyád, Nebukadnezár a tudósok, varázslók, káldeusok és csillagjósok fejévé tette. (Dániel könyve 5, 11)
Azt hallottam felõled, hogy Isten lelke van benned, kiváló szellem, értelem és bölcsesség található benned. (Dániel könyve 5, 14)
Ó király, a fölséges Isten királyságot és nagyságot, dicsõséget és méltóságot adott atyádnak, Nebukadnezárnak. (Dániel könyve 5, 18)
A szavaknak ez a jelentésük: Mené: Isten számba vette a királyságodat, és véget vetett neki. (Dániel könyve 5, 26)
Amint a barlanghoz közeledett, panaszos szóval Dánielt emlegette. Ezt mondta a király Dánielnek: "Dániel, az élõ Isten szolgája! A te Istened, akit te állhatatosan tiszteltél, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?" (Dániel könyve 6, 21)
Rendeletet bocsátottam ki, hogy birodalmam egész területén rettegjétek és féljétek Dániel Istenét. Mert õ az élõ Isten, aki örökké megmarad. Királyságának nem lesz vége, és uralma örökké tart. (Dániel könyve 6, 27)
Amint néztem, egyszer csak trónokat állítottak fel, és az Õsöreg leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj tiszta, mint a gyapjú. Trónja lobogó lángból volt, kerekei meg izzó parázsból. (Dániel könyve 7, 9)
