Löydetty 2134 Tulokset: Isten Szuverenitása

• Üdvöm és dicsõségem Istentõl várom, õ az én erõs sziklám, igen, Isten a menedékem. (Zsoltárok könyve 62, 8)

• Népem, remélj benne minden idõben! Öntsétek ki elõtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! (Zsoltárok könyve 62, 9)

• Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belõle: (Zsoltárok könyve 62, 12)

• Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem! Érted sóvárog a testem, mint a száraz, tikkadt, kiaszott föld. (Zsoltárok könyve 63, 2)

• Isten saját nyilaival találja el õket, és váratlanul üt sebet rajtuk. (Zsoltárok könyve 64, 8)

• Félelem tölt el mindenkit, hirdetik Isten mûveit, és tetteit megértik. (Zsoltárok könyve 64, 10)

• Meglátogattad a földet és megitattad, áldásod bõségével elárasztottad. Isten patakja tele van vízzel; jó termést adtál gabonából, s a földet is elõkészítetted: (Zsoltárok könyve 65, 10)

• Gyertek és lássátok Isten nagy tetteit: csodálatosat mûvelt az emberek között! (Zsoltárok könyve 66, 5)

• Ámde Isten meghallgatott, felfigyelt könyörgõ szavamra. (Zsoltárok könyve 66, 19)

• Isten legyen irgalmas hozzánk, áldjon meg minket és ragyogtassa fel arcát fölöttünk, (Zsoltárok könyve 67, 2)

• A föld megadta gyümölcsét, Isten, a mi Istenünk megáldott minket. (Zsoltárok könyve 67, 7)

• Isten adja ránk áldását, félje õt a föld minden határa! (Zsoltárok könyve 67, 8)