Löydetty 2135 Tulokset: Isten Parancsolatai
Isten haragja újra fölgerjedt ellenük. Nagyjaik közé a halált vetette, Izrael ifjúságát leterítette. (Zsoltárok könyve 78, 31)
Eszükbe jutott, hogy Isten a sziklájuk, a fölséges Isten a szabadítójuk. (Zsoltárok könyve 78, 35)
Isten hallotta, s indulatra gerjedt: elvetette Izraelt egészen. (Zsoltárok könyve 78, 59)
Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait. (Zsoltárok könyve 80, 11)
Ne legyen körödben más isten, idegen istent ne tisztelj soha! (Zsoltárok könyve 81, 10)
(Aszaf zsoltára.) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet. (Zsoltárok könyve 82, 1)
Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba; lelkem és testem sóvárog az élõ Isten után. (Zsoltárok könyve 84, 3)
Egyre magasabbra emelkednek, a Sionon Isten jelenik meg nekik. (Zsoltárok könyve 84, 8)
Isten védõpajzsunk, tekints le, lásd meg fölkented arcát! (Zsoltárok könyve 84, 10)
Jobb egy nap a te csarnokaidban, mint ezer nap tetõled távol. Inkább álljak az Isten háza küszöbén, mint hogy lakjam a bûnösök hajlékában. (Zsoltárok könyve 84, 11)
Mivel Isten a nap és a pajzs, õ dicsõséget ad és kegyelmet. Nem tagad meg semmi jót azoktól, akik tiszta szívvel élnek, (Zsoltárok könyve 84, 12)
Mert nagy vagy, Uram, csodákkal hatalmas, egyedül te vagy az Isten. (Zsoltárok könyve 86, 10)
