Löydetty 2903 Tulokset: Isten és Ember

• Isten szövetségét nem tartották, s vonakodtak törvénye szerint élni. (Zsoltárok könyve 78, 10)

• Zúgolódtak Isten ellen s így szóltak: "Tud-e Isten itt a pusztában asztalt teríteni?" (Zsoltárok könyve 78, 19)

• Az erõsek kenyerét ette az ember, ételt küldött nekik bõségesen. (Zsoltárok könyve 78, 25)

• Isten haragja újra fölgerjedt ellenük. Nagyjaik közé a halált vetette, Izrael ifjúságát leterítette. (Zsoltárok könyve 78, 31)

• Eszükbe jutott, hogy Isten a sziklájuk, a fölséges Isten a szabadítójuk. (Zsoltárok könyve 78, 35)

• Isten hallotta, s indulatra gerjedt: elvetette Izraelt egészen. (Zsoltárok könyve 78, 59)

• Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait. (Zsoltárok könyve 80, 11)

• Ne legyen körödben más isten, idegen istent ne tisztelj soha! (Zsoltárok könyve 81, 10)

• (Aszaf zsoltára.) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet. (Zsoltárok könyve 82, 1)

• Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba; lelkem és testem sóvárog az élõ Isten után. (Zsoltárok könyve 84, 3)

• Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik, s akinek szíve zarándokútra készül. (Zsoltárok könyve 84, 6)

• Egyre magasabbra emelkednek, a Sionon Isten jelenik meg nekik. (Zsoltárok könyve 84, 8)