Löydetty 2903 Tulokset: Isten és Ember
Minden reményünket felülmúlva, szinte magukat adták oda, elsõsorban az Úrnak, azután Isten akaratából nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 5)
A becsületre ugyanis vigyázunk nemcsak Isten, hanem az emberek elõtt is. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 21)
Mindenki elhatározásának megfelelõen adjon, ne kelletlenül vagy kényszerûségbõl, mert Isten a jókedvû adakozót szereti. (Korintusiaknak írt II. levél 9, 7)
Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bõven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bõven ellátva készen legyetek minden jótettre. (Korintusiaknak írt II. levél 9, 8)
hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra. Ez a mi közvetítésünkkel másokból hálát vált ki Isten iránt. (Korintusiaknak írt II. levél 9, 11)
Mert, ha ebbe a szent szolgálatba bekapcsolódunk, azzal nemcsak a szentek szükségletét elégítjük ki, hanem Isten iránt is õszinte hálára indítunk. (Korintusiaknak írt II. levél 9, 12)
Imádkoznak is majd értetek, és vágyódnak utánatok abban a tudatban, hogy Isten kegyelme bõségesen kiáradt rátok. (Korintusiaknak írt II. levél 9, 14)
mindazt, ami Isten megismerése elé akadályként tornyosul, minden értelmet hatalmunkba ejtünk, s Krisztus iránt hódolatra kényszerítünk. (Korintusiaknak írt II. levél 10, 5)
Mi ellenben nem dicsekszünk a mértéken túl, hanem csak hatáskörünk mértéke szerint, ahogy az Isten szabta ki nekünk, s ahogy hozzátok is eljutottunk. (Korintusiaknak írt II. levél 10, 13)
De hiszen meg is teszitek. Én Isten féltékenységével féltelek titeket. Mert eljegyeztelek benneteket egy férfival, hogy tiszta szûzként vezesselek el Krisztushoz. (Korintusiaknak írt II. levél 11, 2)
Vagy talán hibát követtem el, amikor magamat megaláztam, hogy titeket felmagasztaljalak, és ingyen hirdettem köztetek az Isten evangéliumát? (Korintusiaknak írt II. levél 11, 7)
Vajon miért? Talán mert nem szeretlek titeket? Isten a tudója! (Korintusiaknak írt II. levél 11, 11)
