Löydetty 6746 Tulokset: Hogy
Ha pedig megéri, hogy én is elutazzam, akkor velem jönnek. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 4)
Mert nemcsak úgy átutazóban szeretnélek látni benneteket. Remélem ugyanis, hogy egy kis idõt nálatok tölthetek, ha az Úr megengedi. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 7)
Ha Timóteus megérkezik, tegyétek lehetõvé, hogy zavartalanul ott maradhasson, hiszen az Úr ügyében fárad, akárcsak én. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 10)
Senki ne becsülje le, inkább kísérjétek el békével, hogy hozzám eljusson. Mert várom a testvérekkel együtt. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 11)
Ami pedig Apolló testvért illeti, ismételten kértem, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel, de semmiképpen sem akar most útra kelni. Mihelyt ideje engedi, azonnal megy. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 12)
Örülök, hogy Sztefanász, Fortunátusz és Achaikusz megérkezett, mert távollétetekben pótolnak titeket, (Korintusiaknak írt I. levél 16, 17)
Õ megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassuk azokat, akik szomorúak, azt a vigasztalást nyújtva nekik, amelyet õ nyújt nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 4)
Szilárd tehát veletek kapcsolatban a reményünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak a szenvedésben vesztek velünk együtt részt, hanem a vigasztalásból is hozzánk hasonlóan részesültök. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 7)
Nem szeretném, testvérek, hogy ne tudjatok arról az üldöztetésrõl, amely Ázsiában ért bennünket: módfelett, szinte erõnkön felül ránk nehezedett, úgyhogy már életünkrõl is lemondtunk. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 8)
Sõt magunkban már a halálos ítéletet is elfogadtuk, hogy ne magunkban bízzunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 9)
Õ mentett ki bennünket a súlyos életveszélybõl, és ezután is ki fog menteni. Belé vetjük minden reményünket, hogy ezentúl is mindig megment minket. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 10)
De ti is segítsetek: imádkozzatok értünk, hogy a nekünk jutott kegyelemért sokak ajkáról szálljon fel hála a nevünkben. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 11)
