Löydetty 6746 Tulokset: Hogy
Akkortájt Antiochusz Epifánész végigvonult a fennsíkon. Meghallotta, hogy Perzsiában van egy Elimaisz nevû város, amelyik híres gazdagságáról, aranyáról és ezüstjérõl. (Makkabeusok I. könyve 6, 1)
és fölvették vele a harcot. Menekült, és nagy szomorúságában elindult, hogy visszatérjen Babilonba. (Makkabeusok I. könyve 6, 4)
Akkor valaki utána ment Perzsiába azzal a hírrel, hogy a Júdába bevonult csapatokat leverték. (Makkabeusok I. könyve 6, 5)
Amikor a király ezeket a híreket meghallotta, megrémült, és nagyon megrendült. Fekvõhelyére roskadt és bánatába belebetegedett, hogy nem sikerült neki, amit el akart érni. (Makkabeusok I. könyve 6, 8)
Napokig ott maradt, mert nagy kedvetlenség lett úrrá rajta. Azt hitte, hogy meg kell halnia. (Makkabeusok I. könyve 6, 9)
Azt gondoltam magamban: Mekkora bajba jutottam, milyen nagy szomorúságba estem, hogy ennyire nyomaszt. Uralkodásom idején tiszteltek és szerettek. (Makkabeusok I. könyve 6, 11)
Most azonban eszembe jut a sok gonoszság, amit Jeruzsálemben véghezvittem. Elhurcoltam onnan az összes arany- és ezüstedényt, aztán embereket küldtem oda, hogy Júda lakóit minden ok nélkül irtsák ki. (Makkabeusok I. könyve 6, 12)
Ráébredtem, hogy ezért ért utol ez a szerencsétlenség. Lám, idegen földön belepusztulok nagy bánatomba." (Makkabeusok I. könyve 6, 13)
Átadta neki diadémját, palástját és pecsétgyûrûjét, hogy fiát, Antiochuszt tanítsa, neveljen belõle uralkodót. (Makkabeusok I. könyve 6, 15)
Amikor Liziász hírét vette, hogy Antiochusz meghalt, fiát, Antiochuszt tette meg helyette királynak, akit ifjúkorában õ nevelt. Az Eupator nevet adta neki. (Makkabeusok I. könyve 6, 17)
A vár õrsége háborgatta a szentély körül a zsidókat, s azon volt, hogy ártson nekik, a pogányoknak pedig a kedvükre tegyen. (Makkabeusok I. könyve 6, 18)
Júdás ezért tervbe vette, hogy megsemmisíti õket. Összegyûjtötte tehát az egész népet, hogy vegyék ostrom alá. (Makkabeusok I. könyve 6, 19)
