Löydetty 6746 Tulokset: Hogy
Amikor az arámok látták, hogy Izraeltõl vereséget szenvedtek, követeket küldtek, és elhozták a folyón túl lakó arámokat. Sofach, Hadadezer vezére állt az élükön. (Krónikák I. könyve 19, 16)
Amikor Hadadezer szolgái látták, hogy Izraeltõl vereséget szenvedtek, békét kötöttek Dáviddal és meghódoltak elõtte. Az arámok ezután nem segítették többé az ammonitákat. (Krónikák I. könyve 19, 19)
Dávid levette Milkom fejérõl a koronát. Úgy találta, hogy egy talentum aranyat nyom, és értékes kõ van benne. Dávid a saját fejére tette. A városból nagyon gazdag zsákmányt hozott el. (Krónikák I. könyve 20, 2)
A sátán Izrael ellen fordult és rászedte Dávidot, hogy számlálja meg Izraelt. (Krónikák I. könyve 21, 1)
Dávid így szólt Joábhoz és a nép fõembereihez: "Menjetek és vegyétek számba Izraelt Beersebától Dánig. Hozzátok el (az eredményt), hogy megtudjam a számát." (Krónikák I. könyve 21, 2)
hogy három évig éhség dühöngjön-e, vagy három hónapig ellenség pusztítson és ellenségeid kardja járja át veséteket, vagy pedig az Úr kardja, három napig tartó pestis, az Úr angyala pusztítson Izrael egész földjén: Mondd, hogy milyen választ vigyek annak, aki küldött." (Krónikák I. könyve 21, 12)
Az Úr elküldte angyalát Jeruzsálembe is, hogy pusztítson, de amikor megkezdte a pusztítást, az Úr letekintett, megbánta a csapást és rászólt a pusztító angyalra: "Elég, vond vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzita Ornan szérûje mellett állt. (Krónikák I. könyve 21, 15)
Dávid pedig így beszélt Istenhez: "Nemde én parancsoltam meg, hogy számlálják meg a népet? Én vétkeztem, én, a pásztor tettem rosszat. De mit tettek õk, a juhok? Uram, Istenem, rám nehezedjen a kezed és atyám házára, de a népet ne sújtsd." (Krónikák I. könyve 21, 17)
Dávid így szólt Ornanhoz: "Engedd át nekem a szérûd telkét, hogy oltárt emeljek rajta az Úrnak. Teljes értékben kifizetem, hogy elforduljon a néprõl a csapás." (Krónikák I. könyve 21, 22)
Attól az idõtõl fogva, hogy Dávid látta, az Úr a jebuzita szérûjén felel neki, ott mutatott be áldozatot. (Krónikák I. könyve 21, 28)
Dávid nem tudott oda elmenni, hogy az Úr elé járuljon, annyira félt az Úr angyalának kardjától. (Krónikák I. könyve 21, 30)
Dávid parancsot adott, hogy hívják össze az idegeneket, akik Izrael földjén éltek. Megtette õket kõfaragónak, hogy szegletköveket faragjanak az Isten házának építéséhez. (Krónikák I. könyve 22, 2)
