Löydetty 6746 Tulokset: Hogy
mert azt hallotta Etiópia királyáról, Tirhakáról: "Nézd, kivonult, hogy megmérkõzzék veled." Akkor újra követet küldött Hiszkijához ezzel a megbízatással: (Királyok II. könyve 19, 9)
"Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Ne hagyd, hogy becsapjon Istened, akiben bizakodol, amikor azt gondolod: Jeruzsálem nem kerül Asszíria királya kezére. (Királyok II. könyve 19, 10)
Nézd, hallottad, mit tettek Asszíria királyai az országokkal, hogy betöltötték rajtuk az átkot. Hát te megmenekülnél? (Királyok II. könyve 19, 11)
Figyelj, Uram, és hallgass meg! Halld meg Szancherib szavait, amiket üzent, s hogy gyalázta az élõ Istent. (Királyok II. könyve 19, 16)
Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai leigázták a népeket, (Királyok II. könyve 19, 17)
De te, Uram, Istenünk, szabadíts ki minket kezébõl, hadd tudja meg a föld minden népe, hogy egyedül te vagy az Isten, Urunk!" (Királyok II. könyve 19, 19)
Még azon az éjszakán történt, hogy az Úr angyala kivonult, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Amikor reggel fölkeltek, lám, csupa élettelen testet találtak. (Királyok II. könyve 19, 35)
Történt azonban, hogy amikor egy alkalommal istenének, Niszrochnak templomában imádkozott, fiai, Adrammelech és Szarecer kardot döftek bele, majd Ararát földjére menekültek. Fia, Azarhaddon lett helyette a király. (Királyok II. könyve 19, 37)
Izajás még nem hagyta el a középsõ udvart, amikor történt, hogy az Úr e szavakat intézte hozzá: (Királyok II. könyve 20, 4)
Hiszkija azonban megkérdezte Izajástól: "Mi lesz a jel arra, hogy az Úr meggyógyít és harmadnap fölmehetek az Úr templomába?" (Királyok II. könyve 20, 8)
"Az legyen-e a jel arra, hogy az Úr megteszi, amit ígért - kérdezte Izajás -, hogy az árnyék 10 fokkal elõremegy, vagy inkább az, hogy 10 fokkal hátrafelé megy?" (Királyok II. könyve 20, 9)
Hiszkija történetének többi részét, gyõzelmeit, azt, hogy mint létesített vízgyûjtõ medencét és vízvezetéket, hogyan vezette be a városba a vizet, mind megírták Júda királyai történetének könyvében. (Királyok II. könyve 20, 20)
