Löydetty 538 Tulokset: Hit

  • Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra. (Tesszalonikaiaknak írt II. levél 2, 12)

  • Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettõl kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelõ erejébõl és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek. (Tesszalonikaiaknak írt II. levél 2, 13)

  • és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektõl. A hit ugyanis nem mindenkié. (Tesszalonikaiaknak írt II. levél 3, 2)

  • Timóteusnak, a hitben igaz fiának. Kegyelem, irgalom és békesség Istentõl, az Atyától, és Urunktól, Krisztus Jézustól. (Timóteusnak írt I. levél 1, 2)

  • ne veszõdjenek mesékkel és vég nélküli családfákkal, amelyek csak vitatkozásra adnak alkalmat, de a hiten alapuló üdvrendet nem szolgálják. (Timóteusnak írt I. levél 1, 4)

  • A tanításnak a célja a tiszta szívbõl, jó lelkiismeretbõl és õszinte hitbõl fakadó szeretet. (Timóteusnak írt I. levél 1, 5)

  • aki azelõtt káromoltam s üldöztem és erõszakos ember voltam. De megkönyörült rajtam, mivel hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. (Timóteusnak írt I. levél 1, 13)

  • Sõt valósággal elárasztott az Úr kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és az iránta való szeretettel. (Timóteusnak írt I. levél 1, 14)

  • Igaz beszéd ez, és teljes hitelt érdemel: Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse a bûnösöket, s közöttük én vagyok az elsõ. (Timóteusnak írt I. levél 1, 15)

  • Tarts ki a hitben, és õrizd meg tisztán a lelkiismeretedet. Ezt néhányan elvesztették, s ezért a hitben hajótörést szenvedtek. (Timóteusnak írt I. levél 1, 19)

  • Ezért kaptam a küldetést, hogy hírnök és apostol legyek - igazat mondok, nem hazudom -, a pogányok tanítója hitre és igazságra. (Timóteusnak írt I. levél 2, 7)

  • Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben. (Timóteusnak írt I. levél 2, 15)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina