Löydetty 3575 Tulokset: Hal
Benaja elment az Úr sátorába és így szólt Joábhoz: "Ezt parancsolja a király: Gyere ki!" De az így válaszolt: "Nem, inkább itt halok meg!" Benaja tehát jelentette a királynak: "Így beszélt Joáb, ezt a feleletet adta." (Királyok I. könyve 2, 30)
Azon a napon, amelyen elmész, s átléped a Kidron-patakot, tudd meg, a halál fia vagy, s a véred a saját fejedre száll." (Királyok I. könyve 2, 37)
Salamon erre hívatta Simit és így szólt hozzá: "Hát nem megeskettelek az Úrra, és nem megmondtam neked világosan: azon a napon, amelyen elindulsz és ide vagy oda mégy, tudd meg, hogy biztosan meghalsz? (Királyok I. könyve 2, 42)
Erre a király parancsot adott Jojada fiának, Benajának; az ment, leszúrta, s õ meghalt. Így megszilárdult a királyság Salamon kezében. (Királyok I. könyve 2, 46)
Aztán éjszaka ennek az asszonynak meghalt a fia, mert agyonnyomta. (Királyok I. könyve 3, 19)
Erre éjnek idején fölkelt, s míg szolgálód aludt, elvette mellõlem fiamat és saját keblére fektette, az õ halott fiát meg az én keblemre tette. (Királyok I. könyve 3, 20)
Amikor fölkeltem, hogy megszoptassam, lám, halott volt a fiam. De virradatkor jobban megnéztem, s kiderült, hogy nem az én fiam volt, akit szültem." (Királyok I. könyve 3, 21)
A másik asszony azonban ellene vetette: "Nem igaz, a te fiad halott, s az enyém az élõ." Így vitatkoztak a király elõtt. (Királyok I. könyve 3, 22)
Erre a király azt mondta: "Ez azt állítja: Az az én fiam ott, mármint az élõ, s a te fiad a halott. Az meg kijelentette: Nem igaz, a te fiad a halott, az enyém az élõ." (Királyok I. könyve 3, 23)
Egész Izrael hallott a király ítéletérõl, és nagy tiszteletre ébredt a király iránt, mert látták: isteni bölcsesség tölti el, hogy igazságot szolgáltasson. (Királyok I. könyve 3, 28)
Tudott beszélni a fákról, a Libanon cédrusaitól kezdve egészen a falon növõ izsópig; tudott beszélni a négylábúakról és a madarakról, a férgekrõl és a halakról. (Királyok I. könyve 5, 13)
Minden népbõl jöttek hallgatni Salamon bölcsességét; a föld minden királya adózott neki, aki csak hallott bölcsessége felõl. (Királyok I. könyve 5, 14)
