Löydetty 3575 Tulokset: Hal

• Volt hét testvér. Az elsõ megnõsült, aztán meghalt utód nélkül. (Lukács evangéliuma 20, 29)

• aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. (Lukács evangéliuma 20, 31)

• Végül az asszony is meghalt. (Lukács evangéliuma 20, 32)

• Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nõsülnek, s nem is mennek férjhez. (Lukács evangéliuma 20, 35)

• Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert a feltámadás fiai. (Lukács evangéliuma 20, 36)

• Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. (Lukács evangéliuma 20, 37)

• Az egész nép füle hallatára így szólt tanítványaihoz: (Lukács evangéliuma 20, 45)

• Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Ilyeneknek kell elõbb történniük, de ezzel még nincs itt a vég!" (Lukács evangéliuma 21, 9)

• Az emberek meghalnak a rémülettõl, és a világra zúduló szörnyûségek várásától. Az egek erõi megrendülnek. (Lukács evangéliuma 21, 26)

• Kora reggel az egész nép a templomba gyülekezett, hogy hallgassa. (Lukács evangéliuma 21, 38)

• Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: (Lukács evangéliuma 22, 17)

• Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: "Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre." (Lukács evangéliuma 22, 19)