Löydetty 3575 Tulokset: Hal

• Mert a halált nem Isten alkotta, õ nem leli örömét az élõk pusztulásában. (Bölcsesség könyve 1, 13)

• Mert az igazságosság halhatatlan. (Bölcsesség könyve 1, 15)

• Az istentelenek azonban kezükkel és szavukkal hívják (a halált), emésztõdnek az utána való vágyakozásban, mintha a barátjuk volna, és szövetséget kötnek vele, mert méltók rá, hogy az osztályrészévé legyenek. (Bölcsesség könyve 1, 16)

• Csalfa észjárásuk miatt azt mondják egymásnak: "Rövid és szomorú az életünk; nincs orvosság az ember halála ellen, és nem ismerünk szabadítót az alvilágból. (Bölcsesség könyve 2, 1)

• Életünk csak egy árnyék tovasuhanása, és halálunk nem ismétlõdik meg, mert le van pecsételve, és nem tér vissza senki. (Bölcsesség könyve 2, 5)

• Ítéljük gyalázatos halálra, mert - saját szava szerint - Isten oltalmában részesül!" (Bölcsesség könyve 2, 20)

• Isten ugyanis halhatatlanságra teremtette az embert, és saját lényének képmásává tette. (Bölcsesség könyve 2, 23)

• A sátán irigysége révén azonban a világba jött a halál, és akik vele tartanak, azok megtapasztalják. (Bölcsesség könyve 2, 24)

• Az esztelenek szemében úgy látszott, hogy meghaltak; a világból való távozásukat balsorsnak vélték, (Bölcsesség könyve 3, 2)

• Mert ha az emberek szemében szenvedtek is, a reményük tele volt halhatatlansággal. (Bölcsesség könyve 3, 4)

• Ha azonban korán meghalnak, akkor az ítélet napján sem reményük nem lesz, sem vigaszuk. (Bölcsesség könyve 3, 18)

• Jobb az erénnyel párosult gyermektelenség, mert halhatatlan az emlékezete, mivelhogy Isten is, ember is elismeri. (Bölcsesség könyve 4, 1)