Löydetty 4229 Tulokset: Fia
Ez a könyv Tobit története, Tóbiel fiáé, aki Ananielnek volt a fia, az meg Babael fiáé, Aduelé, Aziel nemzetségébõl, Naftali törzsébõl. (Tóbiás könyve 1, 1)
Amikor még hazámban, Izrael országában éltem - akkor még fiatal voltam -, atyámnak, Naftalinak egész törzse elszakadt Dávid házától és Jeruzsálemtõl, noha Izrael összes törzse közül rá esett a választás, hogy minden törzs ott mutassa be az áldozatot. A templom, az Isten lakóhelye minden törzs számára épült, örök idõkre. (Tóbiás könyve 1, 4)
Odaadtam Áron fiainak, a papoknak, hogy tegyék az áldozati oltárra. A bor és a gabona, az olaj, a gránátalma és az egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam át, akik Jeruzsálemben teljesítettek szolgálatot. A második tizedet hat egymás utáni éven át eladtam, aztán elmentem és felhasználtam Jeruzsálemben. (Tóbiás könyve 1, 7)
A harmadikat az árváknak, özvegyeknek és idegeneknek adtam, akik Izrael fiai között élnek. Minden harmadik esztendõben megajándékoztam õket vele, s megettük Mózes törvényének elõírásaihoz híven, ahogyan apai nagyanyám, Debora tanított bennünket. Apám ugyanis meghalt, és árván maradtam. (Tóbiás könyve 1, 8)
Amikor elértem a férfikort, apám nemzetségébõl vettem feleséget, Annának hívták. Született tõle egy fiam, Tóbiásnak neveztem el. (Tóbiás könyve 1, 9)
Amikor Szalmanasszár meghalt, fia, Szancherib lett helyette a király. A Médiába vezetõ utak nem voltak többé biztonságosak, (Tóbiás könyve 1, 15)
Azokat is eltemettem, akiket Szancherib ölt meg. [Amikor Júdeából menekülésszerûen visszatért azután, hogy az ég Királya megbüntette a káromlót, Szancherib sokat megöletett Izrael fiai közül haragjában.] Titokban fogtam a holttesteket, és eltemettem õket. Amikor aztán a király kereste õket, nem találta. (Tóbiás könyve 1, 18)
Erre minden vagyonomat elkobozták, mindent lefoglaltak az államkincstár számára, és feleségemen, Annán meg fiamon, Tóbiáson kívül nem maradt semmim. (Tóbiás könyve 1, 20)
De negyven nap sem telt bele, és két fia megölte Szancheribet, aztán az Ararát-hegységbe menekültek. Helyette Asszarhaddon lett a király. Achikárt, Anael nevû testvérem fiát tette meg fõkincstárosnak és kormányzónak. (Tóbiás könyve 1, 21)
Asszarhaddon uralkodása idején visszatértem házamba, és visszakaptam feleségemet, Annát, meg fiamat, Tóbiást. Pünkösdkor [a hetek ünnepén] jó ebéd volt. Leültem enni. (Tóbiás könyve 2, 1)
Elém tették az ételt, különféle fogásokat hoztak. Azt mondtam Tóbiásnak, a fiamnak: "Eredj, gyermekem, aztán ha nélkülözõre akadsz a testvérek körében, akiket ide hurcoltak Ninivébe, hozd ide, s ha derék ember, neki is jut az ételbõl. Megvárlak fiam, amíg visszatérsz!" (Tóbiás könyve 2, 2)
Tóbiás el is ment, hogy testvéreink közt egy szegényt keressen, de visszajött, s így szólt: "Apám!" "Na mi van, fiam?" - feleltem neki. "Apám - folytatta -, valakit megöltek a mieink közül, megfojtották, aztán odadobták a piactérre, még most is ott fekszik." (Tóbiás könyve 2, 3)