Löydetty 5961 Tulokset: Fel
Szavai befejeztével visszavonult. A papok az ég felé tárták kezüket, és ahhoz könyörögtek, aki mindig védelmezõjük volt. (Makkabeusok II. könyve 14, 34)
A csapatok már épp meg akarták szállni az erõs házat. Erõszakkal betörték a kaput és tüzet hozattak, hogy felgyújtsák az ajtókat. Mivel minden oldalról körülzárták, a kardjába dõlt. (Makkabeusok II. könyve 14, 41)
Mivel még mindig élt, haragra gerjedve felállt, jóllehet égõ sebeibõl patakzott a vér. Aztán a tömegen áthatolva feljutott egy meredek sziklára. (Makkabeusok II. könyve 14, 45)
Azt felelték: "Maga az élõ Isten parancsolta meg a hetedik nap megülését, aki az égben lakik." (Makkabeusok II. könyve 15, 4)
Nikanor gõgjében felfuvalkodva arra gondolt, hogy Júdás csapatain aratott gyõzelmére nyilvános emlékmûvet emel. (Makkabeusok II. könyve 15, 6)
Bátorította embereit, ne féljenek a pogányok támadásától, inkább gondoljanak arra, mennyi segítséget kaptak már az égtõl. Most is bízzanak hát benne, hogy a Mindenható megadja nekik a gyõzelmet. (Makkabeusok II. könyve 15, 8)
Mindannyian várták a hamarosan elkövetkezõ döntõ ütközetet. Az ellenség már felvonult. A sereg csatasorba állt, az elefántokat odavezették a megfelelõ helyekre és a lovasság elhelyezkedett a két szárnyon. (Makkabeusok II. könyve 15, 20)
Amikor a Makkabeus meglátta a felsorakozó hatalmas sereget, a sokféle fegyvert és a vad elefántokat, kitárta kezét az ég felé, és a csodatevõ Úrhoz folyamodott. Mert tudta, hogy nem a fegyvereké a gyõzelem, hanem azoknak adja Isten, akiket méltónak tart rá. (Makkabeusok II. könyve 15, 21)
Küldd elõre most is, Egek Ura, jó angyalodat, ûzzék el elõlünk a félelmet és a rettenetet! (Makkabeusok II. könyve 15, 23)
Azok rettegjenek karod erejétõl, akik káromlások közepette felvonultak szent néped ellen!" Ezzel befejezte imáját. (Makkabeusok II. könyve 15, 24)
Nikanor csapatai kürtszóval és harci dalokat énekelve vonultak fel. (Makkabeusok II. könyve 15, 25)
Júdás pedig, aki testestül-lelkestül feláldozta magát honfitársaiért, és ifjú kora óta mindig hûségesen kitartott a testvérei iránti szeretetben, kiadta a parancsot, hogy Nikanornak vágják le fejét és a kezét a karjával együtt, és vigyék Jeruzsálembe. (Makkabeusok II. könyve 15, 30)
