Löydetty 5961 Tulokset: Fel
Teremts újjá minket, Istenünk, tedd félre neheztelésedet, Szabadítónk! (Zsoltárok könyve 85, 5)
Igen, közel az üdvösség azokhoz, akik õt félik, s dicsõség lakik majd földjükön. (Zsoltárok könyve 85, 10)
(Dávid imája.) Uram, fordítsd felém füled és hallgass meg, mert nyomorult vagyok és szegény. (Zsoltárok könyve 86, 1)
Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet! (Zsoltárok könyve 86, 11)
Imám hatoljon fel hozzád, hallgasd meg könyörgésem! (Zsoltárok könyve 88, 3)
Szemem elhomályosult a nyomortól. Uram, mindennap téged hívlak, kitárom feléd a kezem. (Zsoltárok könyve 88, 10)
Felfogják-e csodáidat a sötétségben, és a feledés földjén kegyelmedet? (Zsoltárok könyve 88, 13)
Hiszen ki olyan a felhõk közt, mint az Úr, az istenek fiai közül ki hasonlít hozzá? (Zsoltárok könyve 89, 7)
Isten hatalmas a szentek tanácsában, nagy és félelmetes minden fölött, ami körötte van. (Zsoltárok könyve 89, 8)
Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte. (Zsoltárok könyve 89, 23)
S mint a hold, amely mindig megmarad, mint hûséges tanú a felhõk között." (Zsoltárok könyve 89, 38)
A szolgáddal kötött szövetséget félredobtad, koronáját pedig megaláztad. (Zsoltárok könyve 89, 40)