Löydetty 5961 Tulokset: Fel

• "Szeretném, ha tetszésre találhatnék szemedben, uram! Megvigasztaltál és jó szóval fordultál szolgálódhoz, jóllehet még annyi sem vagyok neked, mint valamelyik szolgálód" - felelte. (Rut könyve 2, 13)

• Amikor felállt, hogy tovább tallózzék, Boász meghagyta szolgáinak: "Hagyjátok, hadd tallózzék a kévék között is, ne bántsátok! (Rut könyve 2, 15)

• Mosdj hát meg, végy illatszert, öltözz fel és menj le a szérûre, de ne ismerjen föl elõbb, csak ha befejezte az evést és ivást. (Rut könyve 3, 3)

• Amikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahol alszik. Aztán menj, emeld fel a lábánál a takarót és feküdj oda. S õ majd megmondja, mit tegyél." (Rut könyve 3, 4)

• "Mindent megteszek, amit mondasz" - felelte Rut. (Rut könyve 3, 5)

• Éjféltájban a férfi fázni kezdett. Amikor körülnézett, észrevette, hogy egy asszony fekszik a lábánál. (Rut könyve 3, 8)

• "Ki vagy?" - rivallt rá. "A szolgálód vagyok, Rut - felelte. - Terítsd köntösöd csücskét szolgálódra, hisz te vagy a gyámolítónk!" (Rut könyve 3, 9)

• Ne félj hát, leányom! Megteszek érted mindent, amire csak kértél, hisz Betlehem kapujánál mindenki tudja, hogy nagyszerû asszony vagy. (Rut könyve 3, 11)

• Aztán azt mondta: "Add ide a kendõt, amelyet magadra vetettél és tartsd ide!" Odatartotta, s beletett neki hat mérõ árpát és feladta a vállára. Így tért vissza a városba. (Rut könyve 3, 15)

• "Légy nyugodt, lányom - felelte Noémi -, addig is, míg megtudod, hogyan végzõdik a dolog. Az a férfi biztosan nem nyugszik addig, míg ügyedet még ma jóra nem fordítja." (Rut könyve 3, 18)

• Boász tehát folytatta: "Attól a naptól, hogy Noémi kezébõl megszerzed a földet, a moábita nõ, Rut is a tied lesz, az elhunyt felesége, hogy így örökrészén fennmaradjon az elhunytnak a neve." (Rut könyve 4, 5)

• Egyszersmind megkaptam feleségül Rutot, a moábita asszonyt, Machlon özvegyét, hogy így fenntartsam az elhunyt nevét örökrészén, nehogy kivesszen az elhunyt neve testvérei körében és a város kapujánál. Ennek ma tanúi vagytok!" (Rut könyve 4, 10)