Löydetty 9011 Tulokset: Fe
Erre az ezüstöt beszórta a templomba, aztán elment és felakasztotta magát. (Máté evangéliuma 27, 5)
Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Fogtam a harminc ezüstöt, annak árát, akit ennyire becsültek, akit Izrael fiai becsültek ennyire, (Máté evangéliuma 27, 9)
Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tõle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - felelte Jézus. (Máté evangéliuma 27, 11)
A fõpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. (Máté evangéliuma 27, 12)
De õ egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepõdött. (Máté evangéliuma 27, 14)
Míg ott ült ítélõszékében, a felesége üzenetet küldött neki: "Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta." (Máté evangéliuma 27, 19)
A fõpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. (Máté evangéliuma 27, 20)
Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre. (Máté evangéliuma 27, 26)
Tövisbõl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elõtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" (Máté evangéliuma 27, 29)
Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. (Máté evangéliuma 27, 30)
Miután így csúfot ûztek belõle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. (Máté evangéliuma 27, 31)
Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevû cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. (Máté evangéliuma 27, 32)