Löydetty 9011 Tulokset: Fe
Kitárta ellened a száját minden ellenséged. Füttyentenek, fogukat csikorgatják, és ezt mondják: "Felfaltuk! Ez az a nap, amelyre vártunk - megértük, megláttuk." (Siralmak könyve 2, 16)
Kelj fel, sírj már éjjel, az éjszakai õrváltások kezdetén! Öntsd ki, mint a vizet, szívedet az Úr színe elõtt! Emeld föl hozzá kezedet gyermekeid életéért! (Siralmak könyve 2, 19)
Nézd, Uram, és lásd: Kivel bántál így valaha? Az asszonyok megették kicsinyeiket, gyermekeiket, akiket karjukon hordoztak. És leöldösték a papot és a prófétát az Úr szentélyében. (Siralmak könyve 2, 20)
Kifeszítette íját és célba vett, nyilainak célpontjává lettem. (Siralmak könyve 3, 12)
Lelkemnek nem volt békében része, elfelejtettem a boldogságot. (Siralmak könyve 3, 17)
Sûrû felhõbe burkolóztál, nehogy áthatoljon rajta imádságunk. (Siralmak könyve 3, 44)
A víz összecsapott a fejem fölött; így szóltam: "Végem van!" (Siralmak könyve 3, 54)
Közel jöttél azon a napon, amikor hívtalak, és így szóltál: "Ne félj!" (Siralmak könyve 3, 57)
amit ellenfeleim suttognak, és amit ellenem forralnak egész nap. (Siralmak könyve 3, 62)
Ó, hogy elhomályosult az arany; megfeketedett a színarany. Szerteszórva hevernek a szentély kövei minden utcasarkon. (Siralmak könyve 4, 1)
Sion fiait, akiknek értéke színarannyal ért fel, agyagedénynek tekintették, fazekas keze mûvének. (Siralmak könyve 4, 2)
Akik egykor jóízû ételeket ettek, most ott hevernek holtan az utcákon. És akik bíborruhában nõttek fel, a szemétdombot ölelik. (Siralmak könyve 4, 5)