Löydetty 9011 Tulokset: Fe
De Isten szava még azon az éjjelen felszólította Nátánt: (Krónikák I. könyve 17, 3)
Ezt közöld tehát szolgámmal, Dáviddal: Ezt mondja a Seregek Ura: Én hoztalak el a legelõrõl, a juhok mögül, hogy népem fejedelme légy. (Krónikák I. könyve 17, 7)
Jóságodban megáldottad szolgád házát, hogy örökre fennmaradjon elõtted. Igen, Uram, te áldottad meg, és áldott marad örökre." (Krónikák I. könyve 17, 27)
Dávid legyõzte még Hadadezert, a Hamat felé esõ Coba királyát, amikor az elindult, hogy hatalmát az Eufrátesz folyóig kiterjessze. (Krónikák I. könyve 18, 3)
elküldte fiát, Hadorámot Dávid királyhoz, hogy üdvözölje, és szerencsét kívánjon neki abból az alkalomból, hogy megütközött Hadadezerrel és megverte. Hadadezer ugyanis harcban állott Touval. Mindenféle arany-, ezüst- és bronzeszközöket küldött neki. (Krónikák I. könyve 18, 10)
Dávid király ezeket is az Úrnak ajánlotta fel azzal az ezüsttel és arannyal, amelyet a népektõl zsákmányolt: Edomtól, Moábtól, az ammonitáktól, a filiszteusoktól és Amalektõl. (Krónikák I. könyve 18, 11)
Dávid királyként uralkodott egész Izrael felett, s jogot és igazságot szolgáltatott népének. (Krónikák I. könyve 18, 14)
Ezért Hanun elfogatta Dávid szolgáit, megnyíratta õket, ruhájukat pedig félig, az ágyékukig levágatta, s úgy küldte el õket. (Krónikák I. könyve 19, 4)
Fel is fogadtak harminckétezer harci szekeret, és Maacha királyát népével együtt. Kivonultak, és Metba elõtt tábort vertek. Az ammoniták is összegyûltek városaikból és hadba vonultak. (Krónikák I. könyve 19, 7)
Joáb látta, hogy elõtte és mögötte csatarend alakul ki, azért kiválasztotta egész Izraelbõl a legbátrabb embereket, és felállította õket az arámokkal szemben. (Krónikák I. könyve 19, 10)
A nép többi részét testvérének, Abisájnak a vezetésére bízta, s azok, az ammonitákkal szemben sorakoztak fel. (Krónikák I. könyve 19, 11)
S azt mondta: "Ha az arámok felülkerekednek, gyere segítségemre. Ha pedig az ammoniták az erõsebbek, én segítek neked. (Krónikák I. könyve 19, 12)
