Löydetty 9011 Tulokset: Fe
Sõt, még bálványt is csináltatott az oszlopra és az Úr templomában állította fel, pedig az Úr megmondta Dávidnak és Salamonnak: "Ebben a templomban szerzek hajlékot nevemnek, örökre, és Jeruzsálemben, amelyet Izrael törzsei közül kiválasztottam. (Királyok II. könyve 21, 7)
Ezért az Úr így szólt szolgái, a próféták által: (Királyok II. könyve 21, 10)
azért azt mondja az Úr, Izrael Istene: Bizony, szerencsétlenséget hozok Jeruzsálemre és Júdára, úgyhogy akik hallanak felõle, zúgni fog tõle mindkét fülük. (Királyok II. könyve 21, 12)
"Menj fel a fõpaphoz, Hilkijához, hogy öntse együvé azt a pénzt, amelyet az Úr templomába vittek, s azt, amelyet a küszöb õrei a néptõl beszedtek. (Királyok II. könyve 22, 4)
Át kell adni azoknak a mestereknek, akik az Úr templomában a felügyeletet ellátják, hogy adják oda az Úr templomában dolgozó munkásoknak, akik a templom kijavításán fáradoznak, (Királyok II. könyve 22, 5)
Aztán Safán írnok visszatért a királyhoz és közölte vele a hírt ezekkel a szavakkal: "Szolgáid összeöntették, ami pénz volt a templomban, és átadták a mestereknek, akiket felügyelõnek az Úr templomába rendeltek." (Királyok II. könyve 22, 9)
Aztán ezt is jelentette Safán írnok a királynak: "Egy könyvet adott át nekem Hilkija", és Safán felolvasta a királynak. (Királyok II. könyve 22, 10)
"Menjetek, kérdezzétek meg nekem és a népnek az Urat ennek a könyvnek a szavai felõl, amelyet találtak. Mert nagy az Úrnak ellenünk fellobbant haragja, mivel atyáink nem hallgattak e törvény szavaira, nem ahhoz igazodtak, ami benne elõ van írva." (Királyok II. könyve 22, 13)
Erre Hilkija pap, Achikám, Achbor, Safán és Azaja elmentek Hulda prófétaasszonyhoz, Tikva fiának és Harchának, a ruhafélék õre unokájának, Sallumnak a feleségéhez, aki Jeruzsálemben az új városrészben lakott, és beszéltek vele. (Királyok II. könyve 22, 14)
Õ azt mondta nekik: "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Jelentsétek annak a férfinak, aki ide küldött benneteket: (Királyok II. könyve 22, 15)
mert elhagytak, és más isteneknek égettek tömjént, engem pedig kezük mûvével ingereltek. Ezért fellobbant haragom e hely ellen, és nem lohadt le. (Királyok II. könyve 22, 17)
Aztán elment a király az Úr templomába, s vele Júda férfiai és Jeruzsálem minden lakója, a papok és a próféták és az egész nép apraja-nagyja. És felolvastatta az Úr templomában talált törvénykönyv egész tartalmát. (Királyok II. könyve 23, 2)
