Löydetty 9011 Tulokset: Fe
Arám királya, Benhadad összegyûjtötte egész seregét - harminckét király volt vele szövetségben, lóval, harci szekérrel fölszerelve -, felvonult, körülzárta Szamariát, és ostrom alá fogta. (Királyok I. könyve 20, 1)
A vének is, a nép is mind azt felelte neki: "Ezt nem engedheted, ebbe nem egyezhetsz bele." (Királyok I. könyve 20, 8)
Izrael királya azonban így felelt neki: "Azt mondja a közmondás: Aki felölti övét, ne büszkélkedjék, mintha már letenné." (Királyok I. könyve 20, 11)
Amikor (Benhadad) ezt meghallotta - épp dõzsölt a királyokkal a lombsátrakban -, kiadta embereinek a parancsot: "Az állásaitokba!" És felsorakoztak, hogy rohamot indítsanak a város ellen. (Királyok I. könyve 20, 12)
Egyszer csak próféta járult Izrael királya, Acháb elé, és azt mondta: "Ezt mondja az Úr: Látod ezt a hatalmas sereget? Nos, még ma kezedbe adom, hogy megtudd: az Úr vagyok." (Királyok I. könyve 20, 13)
Acháb megkérdezte: "Ki által?" Azt felelte: "Azt mondja az Úr: a helytartók legényei által!" (Acháb tovább) kérdezte: "Ki kezdje meg a harcot?" Azt mondta: "Te." (Királyok I. könyve 20, 14)
(Acháb) tehát számba vette a helytartók legényeit - kétszázharmincketten voltak. Aztán számba vette az egész hadinépet, Izrael fiait mind, hétezer férfit. (Királyok I. könyve 20, 15)
A próféta Izrael királya elé lépett és azt mondta neki: "Menj, fegyverkezz föl és fontold meg jól, mi a teendõd, mert egy esztendõ elteltével Arám királya (újra) felvonul ellened." (Királyok I. könyve 20, 22)
Mihelyt eltelt az esztendõ, Benhadad számba vette Arámot és Afek ellen vonult, hogy harcba szálljon Izraellel. (Királyok I. könyve 20, 26)
Izrael fiait is számba vették és õk is felvonultak. Izrael fiai velük szemben ütöttek tábort, mint két kis kecskenyáj, míg az arámok az egész földet ellepték. (Királyok I. könyve 20, 27)
Amikor az életben maradtak Afek városába menekültek, a város falai ráomlottak az életben maradt huszonhétezer emberre. Benhadad is a városba futott, és egyik helységbõl a másikba menekült. (Királyok I. könyve 20, 30)
Szolgái ezért így szóltak hozzá: "Nézd, úgy hallottuk, hogy Izrael házának királyai könyörületes királyok. Ezért kössünk zsákot a derekunkra, és kötelet a fejünkre, aztán menjünk el Izrael királyához. Talán meghagyja életedet." (Királyok I. könyve 20, 31)
