Löydetty 2230 Tulokset: Fa
De a fõpohárnok azt felelte: "Hát azért küldött ide uram, hogy ezeket a szavakat uradhoz és hozzád intézzem, s nem inkább az emberekhez, akik a falakon ülnek, arra kárhoztatva, hogy veletek egyetemben saját ürüléküket egyék és saját vizeletüket igyák?" (Királyok II. könyve 18, 27)
Ne hallgassatok Hiszkijára, mert ezt mondja Asszíria királya: Kössetek velem szövetséget és gyertek ki! Akkor majd mindenki a maga szõlõtõkéjérõl és a saját fügefájáról eszik és a saját ciszternája vizét issza, (Királyok II. könyve 18, 31)
míg majd elmegyek és elviszlek benneteket egy olyan országba, amelyik olyan, mint a tietek; olyan országba, ahol bõségben van a gabona és a bor; olyan országba, ahol rengeteg az olajfa és a méz. Életben maradtok, nem kell elpusztulnotok. Ne hallgassatok Hiszkijára, félrevezet benneteket, amikor azt mondja: az Úr megment minket! (Királyok II. könyve 18, 32)
Hol vannak Hamat és Arpad istenei? Hol Szefarvajim istenei, Hena és Ivva? Hol Szamaria földjének istenei? Kiszabadították Szamariát a kezembõl? (Királyok II. könyve 18, 34)
Hol van Hamat királya, Arpad királya, Szefarvajim, Hena és Avva királya?" (Királyok II. könyve 19, 13)
isteneiket pedig tûzbe vetették. De nem is voltak istenek, csupán emberi kéz alkotásai, fa és kõ, azokat megsemmisíthették. (Királyok II. könyve 19, 18)
Erre arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz: (Királyok II. könyve 20, 2)
Jozija király 18. esztendejében a király elküldte Safán írnokot, Acaljahu fiát, Mesulam unokáját a templomba, ezzel a megbízatással: (Királyok II. könyve 22, 3)
Át kell adni azoknak a mestereknek, akik az Úr templomában a felügyeletet ellátják, hogy adják oda az Úr templomában dolgozó munkásoknak, akik a templom kijavításán fáradoznak, (Királyok II. könyve 22, 5)
az asztalosoknak, az építõknek és a kõmûveseknek, s vegyenek rajta fát és faragott követ a templom javításához. (Királyok II. könyve 22, 6)
Akkor Hilkija fõpap közölte Safán írnokkal: "Megtaláltam a törvénykönyvet, az Úr templomában." És Hilkija átadta a könyvet Safán írnoknak, és az elolvasta. (Királyok II. könyve 22, 8)
Aztán Safán írnok visszatért a királyhoz és közölte vele a hírt ezekkel a szavakkal: "Szolgáid összeöntették, ami pénz volt a templomban, és átadták a mestereknek, akiket felügyelõnek az Úr templomába rendeltek." (Királyok II. könyve 22, 9)
