Löydetty 9275 Tulokset: Egy
Így szólt: "Az egyik városban élt egy bíró, Istentõl nem félt, emberektõl nem tartott. (Lukács evangéliuma 18, 2)
Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, s kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. (Lukács evangéliuma 18, 3)
Egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Igaz, Istentõl nem félek, embertõl nem tartok, (Lukács evangéliuma 18, 4)
de annyira terhemre van ez az özvegy, hogy igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül nekem jöjjön és arcul üssön." (Lukács evangéliuma 18, 5)
"Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. (Lukács evangéliuma 18, 10)
Gyerekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor a tanítványok észrevették, elutasították õket. (Lukács evangéliuma 18, 15)
Egy elõkelõ ember megkérdezte: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerhessem az örök életet?" (Lukács evangéliuma 18, 18)
Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, tiszteld apádat és anyádat." (Lukács evangéliuma 18, 20)
Ennek hallatára Jézus ezt mondta neki: "Egy dolognak még híjával vagy. Mindenedet, amid csak van, add el, s oszd szét a szegények közt, és kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem." (Lukács evangéliuma 18, 22)
Akkor félrevonta a tizenkettõt, s így szólt hozzájuk: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, s beteljesedik minden, amit a próféták az Emberfiáról megjövendöltek. (Lukács evangéliuma 18, 31)
Történt, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak koldus ült az út szélén és kéregetett. (Lukács evangéliuma 18, 35)
"Mit akarsz tõlem, mit tegyek?" Azt válaszolta: "Uram, hogy lássak!" (Lukács evangéliuma 18, 41)