Löydetty 1788 Tulokset: David Király
Rechabeám király ezután újra erõre kapott Jeruzsálemben, és tovább uralkodott. Negyvenegy esztendõs volt, amikor király lett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet Izrael törzsei közül kiválasztott az Úr, hogy az viselje a nevét. Anyja ammonita volt és Naamának hívták. (Krónikák II. könyve 12, 13)
Végül Rechabeám is megtért atyáihoz, és eltemették Dávid városában. Fia, Abija lett helyette a király. (Krónikák II. könyve 12, 16)
Abija Jerobeám király 18. esztendejében lett Júda királya. (Krónikák II. könyve 13, 1)
Jerobeám, Nebát fia, Dávid fiának, Salamonnak a szolgája mégis fölkelt és fellázadt ura ellen. (Krónikák II. könyve 13, 6)
Most tehát ti azt gondoljátok, hogy ellen tudtok állni az Úr királyságának, amelyet Dávid fiainak kezére bízott? Azért, mert nagy tömeggel jöttetek, és veletek vannak az aranyborjak, amelyeket Jerobeám készített nektek istenekül? (Krónikák II. könyve 13, 8)
Mikor aztán Abija megtért atyáihoz, Dávid városában temették el. Fia, Aza lett helyette a király. Az õ napjaiban tíz évig békét élvezett az ország. (Krónikák II. könyve 13, 23)
Sõt, Aza király Maachát, az édesanyját is megfosztotta a királynéi méltóságtól, mert Aserának szobrot készíttetett. Aza összetörette a bálványt és szétzúzva elégette a Kidron völgyében. (Krónikák II. könyve 15, 16)
Aza király pedig felszólította egész Júdát, és elhordták Rámából a követ és a fát, amelyet Bása az építkezésre szánt. Belõle építtette ki Gebát és Micpát. (Krónikák II. könyve 16, 6)
Sírjában temették el, amelyet Dávid városában ásatott magának. Ráfektették a ravatalra, amely tele volt fûszerekkel és kenõcsök módjára készített illatszerekkel. Aztán óriási nagy tüzet gyújtottak felette. (Krónikák II. könyve 16, 14)
Helyette fia, Jehosafát lett a király. Arra törekedett, hogy erõsebb legyen, mint Izrael. (Krónikák II. könyve 17, 1)
Mindezek a király rendelkezésére álltak, nem számítva azokat, akiket a király a megerõsített városokba rendelt Júda egész területén. (Krónikák II. könyve 17, 19)
"Menj, mert az Isten a király kezébe adja!" Jehosafát azonban közbevetette: "Nem volna itt inkább az Úrnak valamelyik prófétája, akit megkérdezhetnénk?" (Krónikák II. könyve 18, 6)