Löydetty 31 Tulokset: Csupán

  • De ha csak az egyiket fújják meg, akkor csupán a vezérek, Izrael ezreinek a fejei gyûljenek köréd. (Számok könyve 10, 4)

  • A közösség összehívására azonban csupán kürtölni kell, jelszót nem kell kiadni. (Számok könyve 10, 7)

  • "Át szeretnénk vonulni országodon, anélkül, hogy letérnénk a földekre és a szõlõkbe, vagy innánk a kutakból. Csupán a királyi úton haladnánk, míg át nem vonulunk országodon." (Számok könyve 21, 22)

  • Bileám ezt válaszolta Balaknak: "Most eljöttem hozzád! De vajon csakugyan mondhatok-e valamit? Csupán azt fogom mondani, amit Isten a számba ad." (Számok könyve 22, 38)

  • De Izrael fiainak az élén fegyvert ragadunk, míg a nekik szánt földre nem vezetjük õket, csupán családjaink maradnak a megerõsített városokban (védve) az ország lakói elõl. (Számok könyve 32, 17)

  • Csupán a vérét nem szabad elfogyasztanotok, azt öntsd a földre, mint a vizet. (Második Törvénykönyv 12, 16)

  • József fiai két törzset alkottak: Manassze és Efraim. Lévi fiainak nem adtak részt a földbõl, csupán várost lakóhelyül, s körülötte legelõt nyájaik és jószáguk számára. (Józsue könyve 14, 4)

  • József házanépe Józsuéhoz fordult és így szólt: "Miért juttattál nekem csupán egyetlen részt örökségül, egyetlen sorsvetéssel, mikor olyan népes törzs vagyok, annyira megáldott az Úr?" (Józsue könyve 17, 14)

  • Józsue erre azt mondta József házanépének, Efraimnak és Manasszénak: "Népes nép vagy, s erõd nagy, nem lesz csupán egy örökrészed; (Józsue könyve 17, 17)

  • Az õ fiának csupán egyetlen törzset hagyok, hogy szolgámnak, Dávidnak mindig maradjon égõ mécsese színem elõtt Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam. (Királyok I. könyve 11, 36)

  • isteneiket pedig tûzbe vetették. De nem is voltak istenek, csupán emberi kéz alkotásai, fa és kõ, azokat megsemmisíthették. (Királyok II. könyve 19, 18)

  • Gondold meg: életem csupán egy lehelet, szemem soha többé nem lát boldogságot. (Jób könyve 7, 7)


“Não queremos aceitar o fato de que o sofrimento é necessário para nossa alma e de que a cruz deve ser o nosso pão cotidiano. Assim como o corpo precisa ser nutrido, também a alma precisa da cruz, dia a dia, para purificá-la e desapegá-la das coisas terrenas. Não queremos entender que Deus não quer e não pode salvar-nos nem santificar-nos sem a cruz. Quanto mais Ele chama uma alma a Si, mais a santifica por meio da cruz.” São Padre Pio de Pietrelcina