Mosaico decorativo

Löydetty 445 Tulokset: Bot

  • Akkor Jehu megparancsolta fegyverhordozójának, Bidkárnak: "Fogd és dobd Nabotnak, a jiszreelitának a szántóföldjére! Emlékezz: én és te, mindketten atyja, Acháb mögött lovagoltunk. Akkor mondta ezt róla az Úr: (Királyok II. könyve 9, 25)

  • Bizony, tegnap láttam Nabot vérét és fiai vérét - ezt mondja az Úr, s megfizetek neked érte ezen a mezõn -, ezt mondja az Úr. Fogjátok hát és dobjátok a szántóföldre, az Úr szava szerint!" (Királyok II. könyve 9, 26)

  • Jehojada pap ezért fogott egy ládát, a tetejére fúrt egy lyukat, és az Úr templomának bejáratától jobbra felállította a határkõ mellett. Ebbe kellett a küszöböt õrzõ papoknak minden pénzt beletenniük, amit az Úr templomába vittek. (Királyok II. könyve 12, 10)

  • Nem engedem, hogy Izrael lába elhagyja a földet, amelyet atyáidnak adtam, ha hûségesen aszerint élnek, amint meghagytam nekik, a törvény szerint, amelyet szolgám, Mózes szabott nekik." (Királyok II. könyve 21, 8)

  • De az Úr izzó haragja nem csillapult, amely egykor fellobbant Júda ellen azok miatt a botrányok miatt, amelyekkel Manassze bosszantotta. (Királyok II. könyve 23, 26)

  • Ofirt, Havilát és Jobábot. Ezek mind Joktán fiai. (Krónikák I. könyve 1, 23)

  • Szamla halála után a Rechobot-han-Nacharból származó Saul uralkodott helyette mint király. (Krónikák I. könyve 1, 48)

  • Ezután Hecron egybekelt Machirnak, Gileád apjának a leányával. Hatvanéves volt, amikor feleségül vette. Az Szegubot szülte neki. (Krónikák I. könyve 2, 21)

  • Koc nemzette Anubot és Haccobebát, továbbá Acharchelnek, Harum fiának nemzetségeit. (Krónikák I. könyve 4, 8)

  • Meonotáj nemzette Ofrát, Szeraja nemzette Joábot, Ge-Harasim apját. Õk kovácsok voltak. (Krónikák I. könyve 4, 14)

  • Bet-Markabotban, Hacar-Szuszinban, Bet-Biriben, Saarimban laktak. Ezek voltak a városaik Dávid trónra lépéséig. (Krónikák I. könyve 4, 31)

  • Merajot nemzette Amarját, Amarja nemzette Ahitubot, (Krónikák I. könyve 5, 33)


“O mal não se vence com o mal, mas com o bem, que tem em si uma força sobrenatural.” São Padre Pio de Pietrelcina