Löydetty 1624 Tulokset: Bor

• Rajta hát, edd vidáman a kenyeredet és idd jókedvûen a borodat! Mert kezdettõl fogva tetszik az Istennek, ha így teszel. (Prédikátor könyve 9, 7)

• Asztalnál vigadhat az ember, s a bor vidámmá teszi az életet. De aztán pénz jár mindenért! (Prédikátor könyve 10, 19)

• Csókoljon meg a szája csókjával! Igen, szerelmed édesebb a bornál. (Énekek éneke 1, 2)

• Vigyél magaddal! Siessünk, el innét! Lakosztályába vezet a király! Te leszel az örömünk és a boldogságunk! Szerelmedet többre tartjuk a bornál! Mert méltán megillet a szeretet. (Énekek éneke 1, 4)

• Barna a bõröm, de azért szép vagyok Jeruzsálem lányai, mint Kedár sátrai, Zalma takarói. (Énekek éneke 1, 5)

• Te, akit szeret a lelkem, mondd, hol legeltetsz, s a déli órában (nyájaddal) hol delelsz? Miért is kellene tovább kóborolnom, társaidnak nyáját kerülgetnem? (Énekek éneke 1, 7)

• házunk gerendái cédrusfából vannak, falainkat meg ciprusfa borítja. (Énekek éneke 1, 17)

• Bevezet a bornak házába, fölöttem lebeg zászlaja, a szerelem. (Énekek éneke 2, 4)

• Míg föl nem támad a nappali szellõ, és az árnyékok útnak nem indulnak, térj vissza, kedvesem, mint a gazella, vagy mint a szarvasborjú a szövetség hegyein. (Énekek éneke 2, 17)

• Az oszlopokat ezüstbõl csináltatta, a támláját aranyból, az ülését meg bíborból, középütt ébenfa betéttel. (Énekek éneke 3, 10)

• Milyen vonzó, húgom, mátkám, a szerelmed! Mennyivel édesebb szerelmed a bornál, keneted illata felülmúl minden balzsamot! (Énekek éneke 4, 10)

• Húgom, mátkám, máris megyek a kertembe, szedem a mirhámat balzsamommal együtt; egyenest a lépbõl eszem mézemet, megiszom boromat a tejemmel együtt. Barátaim, egyetek, igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim! (Énekek éneke 5, 1)