Löydetty 1624 Tulokset: Bor
A jelenés, amit láttam, hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost, mint az a jelenés, amelyet a Kebár folyónál láttam, és arcra borultam. (Ezekiel könyve 43, 3)
Majd elvitt az északi kapu irányába a templom elé. Odanéztem és láttam, hogy az Úr dicsõsége eltöltötte az Úr templomát, és arcra borultam. (Ezekiel könyve 44, 4)
Fejüket ne borotválják kopaszra, de hosszú hajat se növesszenek, hanem rendesen nyírják meg hajukat. (Ezekiel könyve 44, 20)
Egy pap se igyék bort, ha a belsõ udvarba akar lépni. (Ezekiel könyve 44, 21)
A király a királyi ételekbõl rendelt nekik ellátást minden egyes napra, és abból a borból, amelyet maga is ivott. Így kellett három éven át nevelkedniük, hogy aztán szolgálatot teljesítsenek a király színe elõtt. (Dániel könyve 1, 5)
Dániel azonban elhatározta magában, hogy nem szennyezi be magát a király ételeivel és a borral. Azért arra kérte az udvari emberek fõnökét, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. (Dániel könyve 1, 8)
Ettõl kezdve a felügyelõ beszüntette a nekik szánt eledelt meg a boritalt, és fõzeléket adott nekik. (Dániel könyve 1, 16)
Amit láttál, ó király, az egy hatalmas szobor volt. Ez a szobor nagy volt és fényes, magasra emelkedett elõtted, és rettenetes volt a tekintete. (Dániel könyve 2, 31)
A szobor feje tiszta aranyból volt, melle és karjai ezüstbõl, hasa és ágyéka bronzból, (Dániel könyve 2, 32)
Ezt láttad, míg a (hegyrõl) le nem vált egy kõ anélkül, hogy hozzáért volna valakinek a keze. Ez eltalálta a szobor vas- és agyaglábát és darabokra zúzta. (Dániel könyve 2, 34)
Ekkor Nebukadnezár király arcra borult, sõt Dániel elõtt is leborult. Majd rendeletet adott ki, hogy hozzanak elé étel- és italáldozatot. (Dániel könyve 2, 46)
Aztán követeket küldött a király, hogy hívják össze a satrapákat, helytartókat, kormányzókat, tanácsosokat, kincstárosokat, bírákat és jogtudósokat és a tartományok összes fõembereit, jöjjenek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár készíttetett. (Dániel könyve 3, 2)
