Löydetty 2330 Tulokset: Amikor
Majd amikor a népek seregei végigvonulnak ezen a városon, ezt fogják kérdezni egymástól: Miért tette ezt az Úr ezzel a nagy várossal? (Jeremiás könyve 22, 8)
Beszéltem neked, amikor még jól ment a sorod, de te azt mondtad: "Nem hallgatok rád." Ez a te szokásod ifjúkorod óta, hogy nem hallgatsz a szavamra. (Jeremiás könyve 22, 21)
Te, aki a Libanonon lakol, és a cédrusokon raktál fészket: hogy fogsz majd ordítani, amikor utolérnek a fájdalmak, a rémület, mint a vajúdó asszonyt. (Jeremiás könyve 22, 23)
Igen, jönnek napok - mondja az Úr -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban. (Jeremiás könyve 23, 5)
Jönnek napok - mondja az Úr -, amikor nem azt mondják többé: "Amint igaz, hogy él az Úr, aki kihozta Izrael fiait Egyiptom földjérõl", (Jeremiás könyve 23, 7)
Az Úr a következõ látomásban részesített: Két fügével telt kosár állt az Úr temploma elõtt. Ez akkor történt, amikor Babilon királya, Nebukadnezár, Jeruzsálembõl fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát és vele együtt Júda fõembereit, s a kovácsokat meg a többi mesterembereket is Babilonba. (Jeremiás könyve 24, 1)
[De amikor eltelik a hetven esztendõ, megbüntetem Babilon királyát és azt a népet - mondja az Úr - azért a gonoszságért, amelyet végbevitt. Megbüntetem a káldeusok országát, és pusztasággá teszem mindörökre.] (Jeremiás könyve 25, 12)
Amikor tehát Jeremiás mind elmondta, amit az Úr parancsára el kellett mondania az egész népnek, a papok és a próféták megragadták és így szóltak: Halállal kell lakolnod! (Jeremiás könyve 26, 8)
Amikor ezeket az eseményeket meghallották Júda fõemberei, fölmentek a királyi palotából az Úr házába, és leültek az Úr házának új kapuja elõtt. (Jeremiás könyve 26, 10)
Amikor Jojakim király vezéreivel és fõembereivel együtt tudomást szerzett beszédérõl, a király halálra kerestette. Meghallotta ezt Urija, megijedt és elmenekült Egyiptomba. (Jeremiás könyve 26, 21)
[Valóban, neki szolgál majd minden nép; sõt, fiának és unokájának is mindaddig, amíg el nem jön az õ országának ideje is, amikor hatalmas nemzetek és nagy királyok õt is szolgaságba vetik.] (Jeremiás könyve 27, 7)
amiket annak idején nem vitt el Babilon királya, Nebukadnezár, amikor Jeruzsálembõl Babilonba fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát [Júda és Jeruzsálem vezetõ embereivel együtt]. (Jeremiás könyve 27, 20)