Löydetty 5395 Tulokset: Aki
Késõbb Gobnál ismét harcra került sor a filiszteusokkal. A husatita Szibbechaj megölte Szafot, aki Rafa utódai közül való volt. (Sámuel II. könyve 21, 18)
Aztán újra harcoltak Gobnál a filiszteusokkal. Ekkor a betlehemi Jair fia, Elchanan megölte a Gátból való Góliátot, akinek a lándzsája olyan volt, mint egy zubolyfa. (Sámuel II. könyve 21, 19)
Újabb csatát vívtak Gátnál. Volt ott egy óriás ember, akinek hat ujja volt a kezén is, és hat ujja a lábán is, összesen huszonnégy. Szintén Rafa leszármazottja volt. (Sámuel II. könyve 21, 20)
Az Úrhoz folyamodtam, aki minden dicséretre méltó, és megszabadultam ellenségeimtõl. (Sámuel II. könyve 22, 4)
Igen, az Istennek egyenes az útja, igaz az Úrnak szava. Pajzsul szolgál azoknak, akik hozzá menekülnek. (Sámuel II. könyve 22, 31)
Kiszabadítottál a népek viszályából; és a népek fejévé tettél. Akiket nem is ismertem, azok alattvalóim lettek. (Sámuel II. könyve 22, 44)
Istent, aki segített bosszút állni, s alávetette nekem a népeket. (Sámuel II. könyve 22, 48)
Újra meg újra szabadulást adott királyának, és irgalmas volt ahhoz, akit fölkent magának, Dávidhoz és utódaihoz, örökre. (Sámuel II. könyve 22, 51)
Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Izáj fiának, Dávidnak a szavai, annak a férfinak a szavai, akit felmagasztaltak, Jákob Istene fölkentjéé, Izrael dalainak szerzõjéé; (Sámuel II. könyve 23, 1)
Beszélt Jákobnak Istene, Izrael sziklája mondta nekem. Aki igazságosan kormányozza a népeket és Istent félve uralkodik, (Sámuel II. könyve 23, 3)
Ez a nevük azoknak a hõsöknek, akik Dáviddal tartottak: Isbaal, a hachmonita, a három közül az elsõ. Egyszerre nyolcszáz áldozat fölött lendítette meg a lándzsáját. (Sámuel II. könyve 23, 8)
Közben azt mondta: "Õrizzen meg tõle az Úr, hogy olyat tegyek. Hiszen ez azoknak az embereknek a vére, akik életüket kockáztatva elmentek oda." Ezért nem akarta meginni. Ilyen tettet vitt végbe a három hõs. (Sámuel II. könyve 23, 17)
