Löydetty 585 Tulokset: A Föld Sója
Erre megnyílt a föld és elnyelte Dátánt, eltemette Abiron hadát. (Zsoltárok könyve 106, 17)
Jelenj meg fönségedben az égen, Istenem, az egész föld felett szárnyaljon dicsõséged. (Zsoltárok könyve 108, 6)
Föld, rendülj meg az Úr színe elõtt, Jákob Istenének szent arca elõtt, (Zsoltárok könyve 114, 7)
A föld tele van jóságoddal, taníts meg, Uram, törvényedre! (Zsoltárok könyve 119, 64)
Majdnem eltöröltek a föld színérõl, de nem tágítottam törvényeidtõl. (Zsoltárok könyve 119, 87)
Õ hoz felhõket a föld határairól, õ küldi a villámot és az esõt, õ indítja el a szelet rejtekébõl. (Zsoltárok könyve 135, 7)
A föld minden királya dicsõítsen téged, amikor meghallja ajkad szózatát. (Zsoltárok könyve 138, 4)
létem soha nem volt rejtve elõtted. Amikor a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem, (Zsoltárok könyve 139, 15)
Kitárom feléd a kezem, lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld. (Zsoltárok könyve 143, 6)
Föld királyai és mind ti nemzetek, fejedelmei és bírái a földnek. (Zsoltárok könyve 148, 11)
Egészen a föld határáig elõrenyomult, és sok néptõl szedett adót. Az egész föld elnémult elõtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gõggel telt el. (Makkabeusok I. könyve 1, 3)
Megremegett a föld a lakói miatt, Jákob egész háza szégyenbe öltözött. (Makkabeusok I. könyve 1, 28)
