Löydetty 14985 Tulokset: őr

• Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé. Erre a víz napkeltekor visszaáramlott régi helyére, amikor az egyiptomiak éppen arra menekültek. Az Úr besodorta õket a habok közepébe. (Kivonulás könyve 14, 27)

• Akkor Mózes Izrael fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak: Magasztalom az Urat, mert dicsõség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette. (Kivonulás könyve 15, 1)

• A hullámok elborították õket, úgy merültek a mélybe, mint a kõ. (Kivonulás könyve 15, 5)

• Orrod leheletétõl a víz feltornyosult, a hullámok megálltak, mint a fal, a habok a tenger közepén megmerevedtek. (Kivonulás könyve 15, 8)

• De te kifújtad leheletedet, s a tenger elborította õket. Úgy merültek el, mint az ólom, a hatalmas hullámokban. (Kivonulás könyve 15, 10)

• Elhoztad õket és elültetted, a hegyen, amely a te szent örökséged. Ezt a helyet, Uram, te tetted lakóhelyeddé, ezt a szentélyt, Uram, a te kezed készítette. (Kivonulás könyve 15, 17)

• Az Úr uralkodik örökkön örökké. (Kivonulás könyve 15, 18)

• Amikor a fáraó lovai, szekerei és lovasai beértek a tengerbe és az Úr visszazúdította rájuk a vizet, és amikor Izrael fiai a száraz tengerfenéken átvonultak, (Kivonulás könyve 15, 19)

• akkor Mirjam prófétanõ, Áron nõvére, kezébe vette a dobot, s az asszonyok mind utána mentek dobbal, táncot lejtve. (Kivonulás könyve 15, 20)

• Õ az Úrhoz fordult, s az Úr mutatott neki egy fadarabot. Mózes a vízbe dobta, s az édessé vált tõle. Itt adott neki törvényt és jogot, és állította választás elé. (Kivonulás könyve 15, 25)

• Így szólt: "Ha hallgatsz Uradnak, Istenednek szavára, és azt teszed, ami helyes az õ szemében, ha engedelmeskedsz parancsainak és követed minden utasítását, akkor nem sújtalak semmiféle betegséggel, amelyekkel az egyiptomiakat sújtottam. Én, az Úr vagyok a te orvosod." (Kivonulás könyve 15, 26)

• Ezután Elimbe érkeztek. Ott tizenkét forrás volt és hetven pálmafa. Itt táboroztak le a víz mellett. (Kivonulás könyve 15, 27)