Löydetty 14985 Tulokset: őr

• "Emberek, úgy látom, hogy a hajózás nemcsak a rakományra és a hajóra, hanem az életünkre is veszélyessé kezd válni." (Apostolok Cselekedetei 27, 10)

• A százados azonban inkább bízott a kormányosban és a hajótulajdonosban, mint Pál szavaiban. (Apostolok Cselekedetei 27, 11)

• Gyenge déli szél fújt, ezért azt gondolták, hogy kitarthatnak szándékuk mellett. Felvonták hát a vitorlát, és Kréta partjai mentén továbbindultak. (Apostolok Cselekedetei 27, 13)

• Hanem nemsokára lecsapott ránk a sziget felõl az északkeletinek nevezett forgószél. (Apostolok Cselekedetei 27, 14)

• Elkapta a hajót, nem bírtunk a széllel szemben haladni, feladtuk a harcot, s a vihar elsodort minket. (Apostolok Cselekedetei 27, 15)

• Amikor egy Klaudának nevezett kis sziget alatt elfutottunk, alig bírtuk megtartani a mentõcsónakot. (Apostolok Cselekedetei 27, 16)

• Miután mégis fölhúzták, védõintézkedést tettek, s körülkötözték a hajót. Féltek, hogy a Szirtisznek ütõdnek, lebocsátották a lassítót, s így sodródtak tovább. (Apostolok Cselekedetei 27, 17)

• A rettenetes vihar egyre hányt-vetett bennünket, ezért másnap a tengerbe szórták a rakományt, (Apostolok Cselekedetei 27, 18)

• Már jó ideje nem ettek. Pál ekkor elõállt, s megszólalt: "Emberek, rám kellett volna hallgatnotok: nem lett volna szabad elindulni Krétáról. Elkerülhettük volna ezt a bajt és kárt. (Apostolok Cselekedetei 27, 21)

• Bízzatok hát, emberek! Én hiszek az Istennek, hogy valóra válik, amit hírül kaptam. (Apostolok Cselekedetei 27, 25)

• Már a tizennegyedik éjszaka szakadt ránk azóta, hogy az Adriai-tengeren hányódtunk, amikor éjféltájban a hajósok azt kezdték sejteni, hogy szárazföldhöz közeledünk. (Apostolok Cselekedetei 27, 27)

• Virradatkor a hajósok el akartak a hajóról menekülni, ezért lebocsátották a tengerre a mentõcsónakot, azzal az ürüggyel, hogy a hajó orráról le akarják ereszteni a vasmacskát. (Apostolok Cselekedetei 27, 30)