Löydetty 14985 Tulokset: őr

• Amikor elvonult, ruhájukat az útra terítették elõtte. (Lukács evangéliuma 19, 36)

• Már közel jártak az Olajfák-hegyének lejtõjéhez. Egyszerre a nagy sereg tanítvány hangosan áldani kezdte örömében az Istent a sok csodáért, amelynek szemtanúja volt: (Lukács evangéliuma 19, 37)

• Amikor közelebb érve megpillantotta a várost, megsiratta. (Lukács evangéliuma 19, 41)

• Jönnek napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelõl ostromol. (Lukács evangéliuma 19, 43)

• Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét." (Lukács evangéliuma 19, 44)

• Ott tanított mindennap a templomban. A fõpapok és az írástudók az életére törtek, (Lukács evangéliuma 19, 47)

• Egy nap, amikor a népet tanította a templomban s az evangéliumot hirdette, odamentek a fõpapok, írástudók és a nép vénei, (Lukács evangéliuma 20, 1)

• Erre tanakodni kezdtek maguk közt: "Ha azt mondjuk: Az égbõl -, azt fogja kérdezni: Akkor miért nem hittetek neki? (Lukács evangéliuma 20, 5)

• Jézus erre így felelt nekik: "Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalom birtokában teszem ezeket." (Lukács evangéliuma 20, 8)

• Ezután mondott a népnek egy példabeszédet: "Egy ember szõlõt ültetett. Majd bérbe adta szõlõmûveseknek, és hosszabb idõre elment idegenbe. (Lukács evangéliuma 20, 9)

• Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a szõlõmûvesekhez, hogy a szõlõ termésébõl szolgáltassák be neki a ráesõ részt. De a szõlõmûvesek megverték, és üres kézzel elkergették. (Lukács evangéliuma 20, 10)

• A szõlõmûvesek azonban a fiú láttára így biztatták egymást: Ez az örökös. Öljük meg, és a miénk lesz öröksége. - (Lukács evangéliuma 20, 14)