Mosaico decorativo

Löydetty 5569 Tulokset: út

  • Hol van az oroszlánok barlangja, az oroszlánkölykök búvóhelye? Amikor útnak indult az oroszlán, a kölykökkel otthon maradt a nõstény, és nem zavarta õket semmi. (Náhum könyve 2, 12)

  • A lovasok nekirugaszkodnak, a kardok villognak, a dárdák csillognak. Tömérdek halott, számtalan sebesült, holttestek végtelen mezeje! Mindenütt holttestekbe botlanak... (Náhum könyve 3, 3)

  • Etiópia volt az erõssége és Egyiptom, határa nem is volt, Put és Líbia lakói támogatták. (Náhum könyve 3, 9)

  • De neki is fogságba kellett mennie, vonulhatott a számkivetésbe. A csecsemõit is eltiporták az utcasarkokon. Nemeseire sorsot vetettek, fõembereire bilincset vertek. (Náhum könyve 3, 10)

  • szaporítsd kereskedõidet, legyenek többen, mint az égen a csillag. Õrséged, mint a sáskák, írnokaid, mint a sáskaraj: hideg napokon a falakon tanyáznak, de mihelyt kisüt a nap, (Náhum könyve 3, 16)

  • kiterjesztik szárnyukat és elrepülnek a sáskák, útnak indulnak, nem tudni hová. (Náhum könyve 3, 17)

  • Sebedre nincsen orvosság, sérülésed nem gyógyul be. Akik csak hallják a hírét, tapsolnak fölötted. Mert van-e valaki, akit utol ne ért volna gonoszságod? (Náhum könyve 3, 19)

  • Miért feded fel elõttem a gonoszságot, és mutatod meg a nyomorúságot? Csupa fosztogatást, csupa rablást látok magam elõtt; a vádaskodás és civakodás egyre fokozódik. (Habakuk könyve 1, 3)

  • Ezért varsájának mutat be áldozatot, hálójának gyújt jó illatot, mert azok juttatták jó fogáshoz, és bõséges eledelhez. (Habakuk könyve 1, 16)

  • Bizony, a gazdagság hûtelen! Eszét veszti, és többé nem nyugszik, kitátja torkát, mint az alvilág, telhetetlen, mint a halál, összeharácsol minden népet, összegyûjt magának minden nemzetet. (Habakuk könyve 2, 5)

  • Gyalázattal teltél el, nem dicsõséggel! Igyál csak te is, és mutasd meg, hogy körül sem vagy metélve! Rajtad a sor, hogy megidd az Úr jobbjából a kelyhet. Dicsõséged elborítja majd a szégyened. (Habakuk könyve 2, 16)

  • Uram, híred eljutott hozzám. Uram, tetteid megrendítettek; a mi idõnkben is vidd õket végbe, a mi idõnkben is add õket tudtul! Haragodban is gondolj az irgalomra! (Habakuk könyve 3, 2)


"Reflita no que escreve, pois o Senhor vai lhe pedir contas disso." São Padre Pio de Pietrelcina