Löydetty 4175 Tulokset: ív

• Így legyõzték fiaival és egész népével együtt, úgyhogy senki sem volt, aki élve maradt, vagy megmenekült volna, országát pedig elfoglalták. (Számok könyve 21, 35)

• Követeket küldött tehát Bileámhoz, Beor fiához, Ammav fiainak országába, a folyó mellé, Petorba, hogy segítségül hívja. Ezt üzente neki: "Az a nép, amely Egyiptomból vonult ki, az egész országot ellepte, s most épp velem szemben telepedett le. (Számok könyve 22, 5)

• Gazdagon megjutalmazlak, s minden kívánságodat teljesítem, amivel elém állsz. Gyere hát, s átkozd meg nekem ezt a népet!" (Számok könyve 22, 17)

• El is jött Isten éjszaka Bileámhoz, s ezt mondta neki: "Azért jöttek ezek az emberek, hogy magukkal hívjanak? Kelj hát fel, s menj el velük. De csak azt szabad tenned, amit majd mondok neked." (Számok könyve 22, 20)

• Így reggel Bileám fölkelt, fölnyergelte szamarát és elment Moáb vezéreivel. (Számok könyve 22, 21)

• Az Úr haragja azonban fölgerjedt ellene, mivel elment, és az Úr angyala elállta útját, amikor szamarán két szolgája kíséretében tovalovagolt. (Számok könyve 22, 22)

• Amikor a szamár meglátta az Úr angyalát, amint kezében kivont kardot tartva ott állt az úton, letért a szamár az útról, s a mezõnek tartott. Bileám erre ütlegelni kezdte szamarát, hogy visszatérítse az útra. (Számok könyve 22, 23)

• Az Úr most megnyitotta Bileám szemét, így meglátta az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton. Erre meghajolt és arcra borult. (Számok könyve 22, 31)

• De az Úr angyala ezt mondta: "Menj el az emberekkel! De csak azt szabad mondanod, amit sugallok neked." Bileám erre folytatta útját Moáb vezéreivel. (Számok könyve 22, 35)

• S így szólt Balak Bileámhoz: "Nem sürgõsen hívattalak-e? Miért nem jöttél hát? Nincs tán módomban, hogy megjutalmazzalak?" (Számok könyve 22, 37)

• Visszament hát hozzá, s lám, még ott állt Moáb a vezéreivel együtt az égõáldozatnál. (Számok könyve 23, 6)

• Nem láttam Jákobban semmi kivetnivalót, nem tapasztaltam Izraelben semmi nyomorúságot. Vele van Istene, az Úr, fel-felharsan a királyi ének. (Számok könyve 23, 21)