Löydetty 4175 Tulokset: ív
Mint valami ünnepnapra, úgy hívtad meg azokat, akik körülöttem rémületet keltenek. Senki nem menekült meg haragodnak napján, nem maradt életben senki. Akiket karomon hordoztam és fölneveltem, azok az ellenség martalékává lettek. (Siralmak könyve 2, 22)
Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény: (Siralmak könyve 3, 21)
Akkor hát miért zúgolódik az ember? Jobban teszi, ha szembefordul vétkeivel. (Siralmak könyve 3, 39)
Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe: (Siralmak könyve 3, 41)
Uram, a verem mélyébõl nevedet hívtam segítségül. (Siralmak könyve 3, 55)
Közel jöttél azon a napon, amikor hívtalak, és így szóltál: "Ne félj!" (Siralmak könyve 3, 57)
Adj nekik megátalkodott szívet, és legyen rajtuk az átkod! (Siralmak könyve 3, 65)
Még a sakálok is odanyújtják emlõiket, hogy kicsinyeiket táplálják; de népem leánya kegyetlen, mint a struccmadár a sivatagban. (Siralmak könyve 4, 3)
Véget ér bûnhõdésed, Sion leánya; nem küld már többé számkivetésbe (az Úr), de téged megbüntet gonoszságodért, Edom leánya, feltárja vétkeidet. (Siralmak könyve 4, 22)
Eltûnt szívünkbõl a vidámság; gyászra fordult a körtáncunk. (Siralmak könyve 5, 15)
Ezért oly szomorú a szívünk, ezért borítja könnyfátyol a szemünk. (Siralmak könyve 5, 17)
Báruk már Sziván hónap tizedik napján megkapta az Úr házának edényeit, amelyeket a templomból elhurcoltak, hogy vigye vissza õket Júda földjére; azokat az ezüstedényeket, amelyeket Jozija fia, Cidkija, Júda királya készíttetett azután, (Báruk könyve 1, 8)