Löydetty 25068 Tulokset: És
Azt gondolod: Lám, megvertem Edomot. Emiatt a szíved felfuvalkodott, hogy még nagyobb dicsõségre áhítozzál. Maradj nyugton a házadban! Miért hívod ki magad ellen a sorsot, hogy baj érjen és veled együtt Júdát is?" (Krónikák II. könyve 25, 19)
Erre Joás, Izrael királya is felvonult és Bet-Semesnél, amely még Júdához tartozik, szembeszálltak egymással: õ és Amacja. (Krónikák II. könyve 25, 21)
Júda vereséget szenvedett Izraeltõl, mire mindenki a sátrába menekült. (Krónikák II. könyve 25, 22)
De Amacját, Júda királyát, Achaszja fiának, Joásnak a fiát, Bet-Semesnél foglyul ejtette Joás, Izrael királya, és Jeruzsálembe hurcolta. Jeruzsálem falait az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig négyszáz könyöknyi hosszúságban lebontotta. (Krónikák II. könyve 25, 23)
Aztán az összes aranyat és ezüstöt, valamennyi edényt, amit a templomban Obed-Edomnál találtak, a királyi palota kincseit és a túszokat magával vitte és visszatért Someronba. (Krónikák II. könyve 25, 24)
Amacja egyéb dolgai az elsõktõl az utolsókig meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében. (Krónikák II. könyve 25, 26)
Attól az idõtõl kezdve, hogy Amacja elpártolt az Úrtól, összeesküvést szõttek ellene Jeruzsálemben. Erre Lakisba menekült, de utána mentek Lakisba, és ott megölték. (Krónikák II. könyve 25, 27)
Aztán lovakon visszavitték, és eltemették õsei mellé, Dávid városában. (Krónikák II. könyve 25, 28)
Ezután Júda egész népe fogta a tizenhat éves Uziját és királlyá tették atyja, Amacja helyébe. (Krónikák II. könyve 26, 1)
Tizenhat éves volt Uzija, amikor trónra lépett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja jeruzsálemi volt, s Jekolja volt a neve. (Krónikák II. könyve 26, 3)
Azt tette, ami helyes az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan atyja, Amacja tette. (Krónikák II. könyve 26, 4)
Hadat indított a filiszteusok ellen és lerombolta Gát, Jabne és Asdod falait. Majd városokat épített Asdod mellett és a filiszteusok közelében, (Krónikák II. könyve 26, 6)