Löydetty 25068 Tulokset: És

• S városának lakói, a vének és elõkelõk, akik együtt laktak vele a városban, úgy tettek, amint Izebel parancsolta, ahogy a nekik küldött levelekben írva volt. (Királyok I. könyve 21, 11)

• Böjtöt hirdettek, és Nabotot az asztalfõre ültették az emberek közé. (Királyok I. könyve 21, 12)

• Aztán elõkerült két ember, semmirekellõ ember, s leült vele szemben. Tanúságot tettek és kijelentették: "Nabot káromolta Istent és a királyt." Erre kivezették a város elé és agyonkövezték. (Királyok I. könyve 21, 13)

• Amikor Acháb meghallotta, hogy Nabot halott, fogta magát Acháb, elment a jiszreelita Nabot szõlejébe és birtokba vette. (Királyok I. könyve 21, 16)

• Az Úr hallatta szavát és azt mondta a tisbei Illésnek: (Királyok I. könyve 21, 17)

• És mondd meg neki: Így szól az Úr: Gyilkoltál és most még az örökséget is eltulajdonítod? Ezért azt mondja az Úr: Ott fogják a kutyák a te véredet is felnyalni, ahol Nabot vérét felnyalták a kutyák!" (Királyok I. könyve 21, 19)

• Aki Acháb (házából) a városban hal meg, felfalják a kutyák, s aki a határban hal meg, az ég madarainak lesz a martaléka." (Királyok I. könyve 21, 24)

• Valóban, nem volt ember, aki arra vetemedett volna, hogy azt tegye, ami gonosznak számít az Úr szemében, csak Acháb, mivel felesége, Izebel tévútra vitte. (Királyok I. könyve 21, 25)

• Egészen gyalázatos dolgot mûvelt, amikor a bálványokhoz szegõdött, ahogy az amoriták tették, akiket az Úr elûzött Izrael elõl. (Királyok I. könyve 21, 26)

• Amikor Acháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháját, vezeklõruhát öltött mezítelen testére és böjtölt. Aludni is vezeklõruhában tért és kedvetlenül járt-kelt. (Királyok I. könyve 21, 27)

• Az Úr ezért így szólt a tisbei Illéshez: (Királyok I. könyve 21, 28)

• Három évig nyugalom volt, nem dúlt háború Arám és Izrael között. (Királyok I. könyve 22, 1)