Löydetty 25068 Tulokset: És
Dávid azonban fölállt és utánament. Kilépett a barlangból és utána szólt: "Uram királyom!" Amikor Saul körülnézett, Dávid földig hajolt, hogy kifejezze hódolatát. (Sámuel I. könyve 24, 9)
Aztán így szólt Dávid Saulhoz: "Miért hallgatsz azokra az emberekre, akik azt állítják, hogy a vesztedre török? (Sámuel I. könyve 24, 10)
Nézd, e napon a saját szemeddel láthatod, hogy az Úr a barlangban kezembe adott. Én azonban vonakodtalak megölni, megkíméltelek és azt mondtam: Nem emelem kezemet uramra, hiszen az Úr fölkentje. (Sámuel I. könyve 24, 11)
Az Úr legyen a bíró közted és köztem, az Úr álljon értem bosszút rajtad, de kezem ne nyúljon hozzád! (Sámuel I. könyve 24, 13)
Nos, az Úr legyen a bíró, és ítéljen köztem és közted! Vizsgálja ki és védelmezze ügyemet, szolgáltasson nekem igazságot és szabadítson ki kezedbõl!" (Sámuel I. könyve 24, 16)
Ha valaki találkozik ellenségével, hagyja tán, hadd menjen békén az útján? Fizesse vissza neked az Úr azt a jót, amit ma tettél velem! (Sámuel I. könyve 24, 20)
Nézd, tudom jól, hogy uralomra jutsz és kezedben megszilárdul a királyság Izraelben. (Sámuel I. könyve 24, 21)
Ezért most esküdj meg nekem az Úr nevére, hogy halálom után nem irtod ki utódaimat és nem törlöd ki nevemet atyám házából." (Sámuel I. könyve 24, 22)
Dávid megesküdött Saulnak, és Saul hazament, Dávid és emberei meg visszatértek a rejtekhelyükre. (Sámuel I. könyve 24, 23)
Sámuel meghalt. Egész Izrael összegyûlt és megsiratta. Aztán hazájában, Rámában temették el. Dávid elindult és lehúzódott Maon pusztájára. (Sámuel I. könyve 25, 1)
Maonban élt egy ember, aki Kármelben gazdálkodott. Az ember nagyon gazdag volt, volt háromezer juha és ezer kecskéje. Épp Kármelben volt, a juhait nyírni. (Sámuel I. könyve 25, 2)
Nabalnak hívták, a feleségét meg Abigailnak. Az asszony csupa okosság volt és szemre is szép, a férfi azonban faragatlan volt és rosszindulatú, Káleb fiai közül származott. (Sámuel I. könyve 25, 3)
